2013. január 30., szerda

Reggeli lecke


Az olló és a kés


Ez a történet meglehetősen ismert, maga Sríla Prabhupáda is mesélte és azóta is többször hallhattuk már tanítványaitól is.
Volt két ember, akik nem tudtak egyezségre jutni. Az egyikük ugyanis azt állította, hogy a kés a legélesebb szerszám. A másikuk azonban váltig azt hajtogatta, hogy az olló élesebb, mint a kés.
        - Barátom! – mondta a késes. – Kérlek, lásd be, hogy az ollód sehol sincs az én késem
mellett! Biztosan jó lehet néhány dologra, azonban a kés egy sokkal nagyszerűbb szerszám.
            Az ollós azonban nem engedett.
            - Soha nem fogom elismerni, hogy a te nyamvadt késed egyenértékű lenne az én csodálatos ollómmal!
            - Micsoda? Minek nevezted a késemet?! Te aparádhi! Ezt azonnal vond vissza! – hörögte a késes.
            Az ollósnak azonban esze ágában sem volt visszavonni. Erre a késes azt üvöltötte:
            - Ha nem kérsz bocsánatot azonnal és nem ismered el a késem felsőbbrendűségét, belefojtalak ebbe a folyóba!
            S azzal a mellettük lévő folyóra mutatott. Ám az ollós hajthatatlan maradt.
            - Inkább meghalok, de akkor sem fogom elismerni!
            Erre a késes torkon ragadta és a folyó felé cibálta szegény ollós barátunkat. Fejét a víz alá nyomta, készen arra, hogy megfojtsa, amiért annyira konok. Az ollós már nem tudott többet levegőt venni, mivel a feje a víz alá merült, utolsó erejével azonban a víz fölé nyújtotta a kezét és mutató és középső ujjával ollózó mozdulatokat tett, ezzel jelezte, hogy soha nem adja meg magát. Így lelte halálát a vízben, utolsó pillanatáig ragaszkodva igazához.

Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...