2013. augusztus 19., hétfő

Mert az FFL-nek folytatódnia kell

Sok minden megfordul az ember fejében mikor az élete olyan fordulat előtt áll, amire nem számít, vagy számít is akkor sem úgy ahogy történik. Az első gondolat a menekülés oda ahol biztonságot érzett valaha is. Amikor a menekülést legyőzi az intelligencia, hiszen ami fontos az ide köt: szolgálat, bhakták, munka és lakás. Na akkor menedéket szeretnél venni, ahol legalább a fejedet simogatják. Nem igazán értettem mit jelent bhaktáknál menedéket venni, egyszerűen csak hozzájuk fordultam egy kis beszélgetésre. Így eljutottam Egerbe egy hosszú hétvégére.



Majd egy jóval fájdalmasabb dologban is részesültem, melynek a hétköznapi neve a nyirokmasszázs. Nincs azon mit meglepődni, hogy a jobb oldalam (a férfi oldal) teljesen kész van. Nemcsak hogy be van állva, hanem még a nyirokcsomók is jobban meg vannak duzzadva. Aki részt vett már ilyen kezelésen az tudja, hogy a csillagokat meg lehet számlálni közben, nem kell hozzá csillagos égbolt. Na de után csak jobb lesz a testemnek meg az elmémnek is. 

Aztán nyár lévén összekötöttük  a bhakta társulást egy kis munka utáni strandolással, ami szintén jót tesz testnek és léleknek.

Majd következett egy kis hazalátogatás is, Szegedre. Igaz szinte csak aludni tértem be, de a hajnali séta az állomásra maradandó élményt nyújtott. Azért a Tiszát nem pótolja semmi sem.



Közben volt sok ételosztás, melyet már társam, párom nélkül kényszerülök végigcsinálni. Hogy milyen? Hát közben nincs időm gondolkozni, de mikor már osztunk, azért fel – fel nézek s keresem őt, ahogy ott áll és osztja a főztjét. De se nem oszt, se nem főz: ez van ezt kell szeretni vagy legalábbis megszokni, elfogadni és túlélni. Hiszen Devamrita maharaja is megírta: "What I can say is that you should never stop serving Krishna and chanting His name. your wellwisher, Devamrita Swami" Vagyis: mit is mondhatnék neked, soha ne hagyd abba Krisna szolgálatát és szent nevének éneklését. 

Tehát az ételosztásnak és az életemnek is folytatódnia kell. Ennyi.