2014. december 27., szombat

Mert volt egy jubileumi Csapda évzáró koncert

Debrecenben szinte kötelező családi program december utolsó hétvégéjén a Tankcsapda. Biztos minden városnak megvannak a sajátosságai. Szegeden ilyen a Hídi vásár, a Bor fesztivál. Régen a SZIN is ilyen volt, ma már nem. Szóval ahogy közeledett a koncert annál több infó került elő a rendezvényről. Mikor megpillantottam, hogy az elő zenekar a Sex Action, tudtam ott a helyem. Utánakérdeztem, hogy az eredeti felállás tényleg azt jelenti: origin? És igen azt jelentette, hogy Zoli, Matyi és Szasza is egy színpadon lesz. Azt hiszem nincs még egy magyar zenekar aki ennyire lázba tudott volna hozni. Tehát mindenki készült a Csapdára, én pedig az Actionre. Közben eszembe jutott Orsi, aki tudtam hogy lázba jön. Így felpakolta két csemetéjét, vonatra fel és irány Debrecen. Persze nekem rohanás az állomásra nehogy eltévedjenek, így is Cegléden majdnem nem szálltak le és át. Tény, hogy Pestről is jön vonat. Rövid városbemutatás, majd beszélgetések. Némi smink oktatás egy tizenéves lánynak, aztán pedig indulás. Gyalog mint régen. Többek közt azért gyalog, mert a tömegközlekedés Debrecenben nem a barátom, nem látom át, logikátlan. No meg séta közben megy a pletyi. A helyre érkezvén átvettem karszalagom ami a színpad mögé enged be. Elsőként gondoltuk letesszük a kabátot, na de az a sor? Tehát jelzem tél van, az emberek a hideg ellen kabáttal védekeznek, aminek a kézben tartása nehezíti a szórakozást. De a kígyózó sort nem engedhettük meg magunknak, mert már készülődtek a fiúk. Így én berohantam a színpadhoz, elrejtettem a kabátomat és harcra fel. Nem volt harc, nem volt nagy nyomás, csak nagy öröm és boldogság. Talán 20 évesnek éreztem magam? Nem ez túlzás, 15-nél nem lehettem több. És lám ez lett az eredménye:

Öröm és boldogság van mindenkinek..
Aztán gyors csere és jöttek a tankok. Szó szerint két tank a színpadon, melyről az éjszaka végén egyből megállapítottam: hungarocell. De igazán military volt, meg hát tank. Kicsit fotóztam, de nehezített pálya volt a sok pirotechnika és a millió kamera közt, hiszen mégiscsak 25 év lezárása ez a nap, és kell a DVD. Szóval gyors fotózás aztán nyugiba öregesen hátra, hiszen nekem ez nem is róluk szólt, mert hát Action, Action, Sex Action. 30 felett darabra saccoltam a számlistát. Kitettek magukért a fiú. Nyílván az én hibám, hogy 5 dalnál többet nem élveztem, de hát sebaj mert tudtam én hogy Mitől legyen jó kedvem. Volt egy előnye, hogy nem adtuk le a kabátot: a végén nem kellett sorba állni és kiszabadítani. 

Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...