2015. január 8., csütörtök

12 ember halálára, avagy ha a tűzzel játszol..

Nem vallásokról, hitekről, hitnek vélt eszmékről van itt szó. Egyszerűen az emberi testbe bújt állati viselkedésről. 

Bármilyen írást legyen az szent vagy nem szent, vagy vers, vagy novella bárki, bárhogy értelmezhet. Azt, hogy a szerző mire gondolt közben sosem tudjuk meg, sosem fejtjük meg, csak elhisszük mert egy okosabbnak vélt ember egyszer azt mondta, hogy a piros szegfű a forradalom jele, a vörös rózsa meg a szerelemé. 

Visszatérve a történésre, miért is ébresztjük fel az alvó oroszlánt? Igen vannak szélsőségesek akár politikában, akár vallásban, akár szerelemben. A szélsőségeseket meg jobb békén hagyni. Egyfelől mert úgysem békél meg, hiszen neki lételeme ez a radikális és szélsőséges álláspont. Neki életereje az agresszió. És hogy miért? Nem biztos, hogy értenünk kell, hanem egyszerűen csak elfogadni és (igen ismétlem önmagam) békén hagyni. Vannak személyek, dolgok, eszmék, szentek, guruk akiket nem figurázunk ki. Mert egyszerűen (ha őt nem is) de tiszteljük és elfogadjuk azokat akik őt szeretik, imádják, képviselik, követik. 

Valahol egyszer az egyik félnek meg kell állnia ahhoz, hogy a másiknak ne legyen válaszreakciója. És igen ez a nagyokat igazán zavarná, így ha netán békesség ütné fel a fejét gyorsan generálni kell ismét valamit, mert amíg két ember van a Földön a békesség elképzelhetetlen. 

Szóval ha a tűzzel játszunk az megéget, ha felébresztjük az alvó oroszlánt az bizony meg fog enni… 

És bár nem vasárnap volt, és nem akkor és nem ott.. de lehet bárhol, bármikor..