2015. március 11., szerda

Mitől NŐ a nő?

Mostanában mindennek van már világnapja. Tény, hogy a nőnap egyike azoknak, amelyek igazi múltra tekinthet vissza. Csernus könyvét kézbe véve én is elgondolkoztam azon, hogy vajon mitől nő a nő, mikor tud igazán nő lenni és vajon mit jelent nőnek lenni. A legtöbb válasz hasonló volt: ha egy igazi férfi van mellettem, akkor tudok igazán nő lenni. Vagyis a "nőség" egy társfüggő tényező lenne. Nem hiszem, nem gondolom, hogy ez így van. Amennyiben igen, akkor ott súlyos önmegvalósítási problémák lehetnek. 

Azt sem gondolom, hogy a nő lényegét csakis a nőiesség adja meg: nem a ruha, nem a smink, hanem egyszerűn a lényének egésze. Nehezen megfogható, még nehezebben leírható, de egy biztos nem a szilikon mellektől, ajkaktól és a mély dekoltázstól sőt nem is az XS-es mérettől lesz a nő nő illetve nőies.

De nézzük meg mi is a nőnap: A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.. 

Vagyis a nők egyenjogúak akartak lenni. Na de ha azok vagyunk akkor miért is nyissák ki az ajtót, miért tolják alánk a széket. Kettős ez az egyenjogúság, mert egyfelől fasza csaj vagyok, aki kapjon meg mindent amit egy férfi, másfelől meg ugyan tisztelj már és szolgálj már. És persze igen miért is ne kapnám meg azt amit más, csak azért mert más testbe szorultam? 
Nem tartom magam feministának, de igenis utálom a megkülönböztetést, és ezzel szemben néha jól esik az udvariasság. De ez az udvariasság ne a nememnek, hanem a személyemnek szóljon. És azt hiszem nem nekem kell tudnom, hogy mitől Nő a nő, hanem másnak kell észrevennie, hogy hé ez itt egy nő, még akkor is ha nadrágban és bakancsban jár.

Egy a lényeg kedves férfiak, ha tisztelni akarjátok a mellettetek álló, élő, levő nőt, akkor tegyétek ezt minden nap. Ha pedig nem teszitek, akkor ezen az egy bizonyos napon se tegyétek, mert álszent, képmutató és hazug dolog ez…