Új cég, de minden más hasonló,
mert a multi az multi. Szóval az első csapatépítés több, mint 200 fővel. Hogy
lehetséges-e? Szerintem nem, mert itt aztán tényleg lehet klikkesedni. Hajnali
indulás, a közös fáradtság kicsiny csapatunkból már-már családot kovácsol és
mind Görbeházán találkozunk és osztódunk, mert bár minden autó öt személyes, de
négyen mégiscsak kényelmesebb. Az esély arra, hogy aludjunk a nullával egyenlő,
meg hát a sofőrt sem illik magára hagyni.
Érkezés, terepfelmérés, s bár a lelkünkre
volt kötve szobákat csakis a kötelező program után foglalhatunk, mi renitensek
egyből azzal kezdtünk. Majd a nagy terem és a kötelező helyfoglalás. Persze itt
sem követtem a szabályokat, de hála az égnek az a személy sem, akinek a helyére
ültem. Így aztán csak bátrabb az ember fia. Első feladat alakítsunk 4 fős csoportot
és keressünk közös dolgokat. Hamar el is jutottunk addig, hogy mindenki vidéki.
Nos egyből felszólaltam, hogy írjuk azt, hogy egyikünk sem pesti, mégiscsak
jobban hangzik. Aztán jöttek a szakmai dolgok.
Majd az ebéd. Igen ez egy
sarkalatos dolog nálam, de nem akartam egyből jelezni, bíztam a wellness hotel
szakácsában. Utólag kár volt. Szóval volt ott minden szép és jó, csak épp
általam nem annyira fogyasztható. Így aztán a franciasalátánál kötöttem ki.
Első falat után, kissé „turkálni” kezdtem mert nem tetszett amit láttam. És hát
jól láttam. Állagából csirkemellre tippeltem. Ekkor biztos kiült valami az
arcomra, tükör nem volt velem szemben, talán jobb is. Mielőtt reklamáltam,
megnéztem hogy talán az én figyelmemet kerülte el a kiírás, hogy francia saláta
csirkemellel. De nem. Gyorsan legjobb barátomhoz fordultam, aki google névre
hallgat, hogy mi is a hagyományos franciasaláta receptje, és a húst ebben sem
leltem. Nos ekkor már erősnek, elszántnak és bátornak éreztem magam így a
pincérhez léptem, visszaadtam neki az ételt és megkérdeztem, hogyan került bele
hús? A válasz gyors volt és rövid: miért van benne? Persze csak álltam és
néztem. Na ennyit az ebédről.
Délután a kötetlenebb feladatok jöttek, közben
pedig kerestem a „párom” mert hogy volt egy Wanted feladat. Pár ismertetőjel és
jellemző és találd meg. Minden szemüvegeshez odamentem, de nem leltem. Majd
arra jutottam, hogy az élénk, rövid, vörös haj, a tetoválás és az orrpiercing
csak feltűnő, vagyis keressen meg ő. Estére meg is talált.
Vacsora előtt pedig beiktattam, a
kórház felhívását, hiszen én a műtétre készültem. Isten a tanúm eddig védtem a
magyar egészségügyet és a dolgozóit. Tény, hogy a hálapénzt elítélem azt is aki
adja és azt is aki marja. De az, hogy valamit megbeszél az ember lánya vagy
fia, majd egyszerűen közlik, hogy a te neved nincs a listán, az igazán kiakasztó.
Ültem dühtől forrongva és keresve kutatva a mit verjek szét ami nem kerül több
tízezerbe. Közben a telefonom csörög, hogy a véletlenül talált tombolával
még nyertem is.. Hát kellett vagy 20 perc mire összeszedtem magam, de még
mindig nem tudtam, hogy másnap Szeged, vagy Debrecen, vagy telefon vagy egy
rövid idegösszeomlás. Lementem a lifttel, ami nem egyszerű mert lassú és amúgy
is minden szinten megállt.. Magamhoz vettem egy tányért és körbejártam a
kínálatot. Majd jött a déli pincér és közöltem, hogy a franciasaláta után
semmiből sem merek enni. Láthatta rajtam az előbbi összeomlás jeleit így
megkaptam az ígéretet: grilleznek egy kis sajtot: halleluja, még jó hogy nem
vagyok vegán.
Azt est többi része pedig csak úgy elszállt: voltak nagy
találkozások, és az utolsó másfél órára még zene is volt. Majd vészesen
közeledett a másnap. Egy telefonhívás és a kérdésem: mikor indulunk? A válasz:
kilenckor. És hány óra van? A válasz fél kilenc. Khmm, gyors öltözés, még jó
hogy egy korábbi ébredéskor úgy döntöttem, ha már ott vagyok letusolok. Reggelinél
gyors fókuszálás, mert sajt és zsemle csak van talán. Aztán pedig indulás
Etyekre a filmesekhez, ahol sejthetően valami zombi apokalipszist forgatnak
majd velünk, mert a 200 ember feje csakis zombi statisztáknak feleltek meg,
mert némileg karikás szemek és hullasápadt arcszínek vettek körül.
Összegezve nem az a legnagyobb
katasztrófa, hogy a köveimet az epémben hordozom őszig, hanem hogy hála a
filmeseknek megtudtam, Potter nem tud repülni a seprűn, csak egy zöld háttér
előtt kikötött seprűn ül és dől jobbra meg balra, a haját pedig egy ventilátor lobogtatja.
Sőt Pókember sem tud falon mászni, hanem egy dőlt kelléken támaszkodik.. Szóval
azt hiszem kellene a Man in black neutralizáló cucca, hogy újra teljes
tudatlanságban élvezhessem a filmek világát..
