Készülünk a havi szokásos
ételosztásunkra. Ez áll a bevásárlásból, illetve a szervezettekkel való
kapcsolatfelvételből. Online világunkban utóbbi email-en keresztül történik: én
jelezem mikor osztunk, ők pedig küldik a résztvevő családok neveit. Jól bevált
módszer ez: könnyű, gyors és praktikus. Közben megbeszéléseket folytatunk,
hogyan tudnánk normatíva (állami támogatás) nélkül sűrűbben osztani, mert hát
az igaz vágyunk a napi ételosztás lenne. Így egy kis segítséggel úgy tűnik hogy
elkezdjük a heti egy ételosztást. Közben pedig jött is egy levél amiben az
alábbi állt:
„Kedves Barbara! Tegnapi
jótékonysági bálunkon már bejelentettem, hogy az idén alapítványotokat NADE
díjban részesítettük. (NADE=Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete) Azok kapnak
egyesületünktől NADE díjat, akik az előző évben sokat tettek családjainkért! Szeretném megkérdezni, hogy hol tudnám átadni részetekre a díjat!”.
Szóhoz
sem jutottam. Azt hiszem az első és utolsó elismerő oklevelem egy helyesírás
verseny megnyerése volt. Szóval köszönjük, hogy segíthetünk:
