2016. január 7., csütörtök

Mert minden összeér..

Tökéletesen emlékszem a legtöbb Krisna-s könyvhöz jutásomra, hogy miről beszéltem és hol kaptam, de a személyekre akiktől kaptam azokra nem. Nem olyan rég gondolkoztam, hogy vajon az első könyvem adóját hogyan találhatnám meg. Aztán most történt a napokban, hogy vendéglátója lettem három nagyszerű bhaktának. És közülük az egyik a konyhámban állva meséli, hogy ő most jött rá, hogy ki is vagyok és honnan is. És igen! Történetem hőse ő volt. Ő volt akitől vettem a Bhagavad-Gita-t.  Mert, hogy sok könyvem volt már, de a Gita nem volt köztük. Bár megkaptam elektronikus formában, de kérték ha tehetem adományért vegyem meg. Emlékszem tél volt, és egy állásinterjúra mentem Szegeden a Kárász utcán és kerestem a szoknyás lányokat illetve a lepedős fiúkat, de nem leltem. Aztán feltűnt egy magányos harcos, aki éppen mindent feladva tanácstalanul álldogált. Odaléptem hozzá, szépen köszöntem és kijelentettem, hogy nekem Gita kell. Ő meglepődve mondta, hogy de jó, mert éppen feladni készült arra a napra már mindent. Láthatta, hogy céltudatos vagyok és kérdezte mennyit adok érte: vagy 2000 vagy 1800 már nem emlékszem mit válaszoltam. Megkaptam a könyvet, ő örült, hogy visszakapta lelkesedését. Én kértem, hogy mesélje le majd, hogy ígértemhez híven megvettem. Majd elköszöntem és tovább mentem az állásinterjúra. Az állást nem kaptam meg.. de azt hiszem annál sokkal jobbat, többet kaptam.

És fogadjunk ő sem gondolta volna, hogy szállásadója leszek egykor..

Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...