Szombaton délben indultunk is. Még beszaladtunk cukrot venni
és aztán irány Somogyvámos. Megállapítottam messze van. Na de megéri. Hat körül
értünk oda. Szállásadónk már fel is adta, de mondtam: ha megígérjük akkor
megyünk. Gyors vacsi és indulás a templomba. Épp egy bhajanra léptünk be. Még
láthattuk az Urakat mai ruhájukban.
Aztán eltűntek a függöny mögött. Majd
következett a Damodara astaka.
Végre nem magányosan tartottam: emberek közt
csak jobb. Aztán az Urak is visszatértek, így még lett egy kis ráadás bhajana.
Jót is aludtam függetlenül attól, hogy nem a saját ágyamban voltam. Vasárnap
reggel hatkor már a templomban voltunk. Csak úgy repkedtek a japa körök. Majd
nem bírtunk az éhségünkkel így a kocsiban egy gyors reggelit követően
csatlakoztunk a kirtanhoz. Az Urak ha lehet ilyet mondani még szebbek voltak,
mint tegnap.
Aztán volt abishek, ilyenkor tejben vajban és minden jóban
megfürdetik Govardana Lal-t.
Később meglátogattuk a bocikat, majd jött a
felejthetetlen édesség áradat és a giri-pujeyam dal.
Aztán pedig a lakoma. Majd
a visszaút, ami szintén hosszú volt. Jövőre azt hiszem három napot szánunk egy
fesztiválra: kell a felvezetés, a részvétel és a levezetés.
