Bye Alex a kedvesem...

Régebben néztem az eurovision dalfesztivált. Manapság a csapból is a különböző tehetségkutatók folynak: faktorok, sztárok, dalnokok. Így már nem tartom számon mikor melyik fut és kik is a sztárjelöltek. Na de már ahogy vissza tudok emlékezni mindig az volt a séma: mi magyarok sosem nyerhetünk, hiszen míg egy német simán szavaz egy osztrákra, ránk magyarokra senki sem, hiszen minket a környező országok lakói nem szeretnek. Jajj jajj szegény magyar résztvevők. Na de most kérdem én: miért szavazna ránk bárki is, ha mi magunk sem tartunk össze. Itt van Alex aki más mint az átlag. A másság úgy tűnik rémisztő, mert nem beilleszthető. Az egyszerűség úgy tűnik nevetséges, és egyben szánalmas a magyaroknak. Szóval ahelyett, hogy örülnék, hogy a vukos lány után bejutottunk a döntőbe: nem, mi egymásnak esünk, mint a jobb és a bal oldal a fene nagy magyar politikai életben. Autistának neveznek egy embert csak azért mert más. Hihetetlenek vagyunk mi magyarok. Semminek sem örülünk, nem tudunk boldogok lenni, pedig ez a dal: egyszerű, kedves és szerethető. S hogy Alex olyan amilyen? Hála Istennek hogy a sok műmajer ember közt van aki önmaga tud lenni. Na és akkor nézzünk egy igazán zseniális zenészt, akit jelzem én tisztelek, szeretek stb. Ő Moby: 

És nézzük Alex-ünket: 

Na beugrik már? Hozzáteszem, Moby sem egy Fred Aster és nem egy Dave Gahan énekhang. S mégis létezik bárki a világon aki leautistázza? Aki ki merné jelenteni hogy őt csak is idióták szerethetik? Tény, hogy zeneileg ég és föld Alex és Moby. Tény hogy Moby világsztár, s tény az hogy Moby épp úgy elmehetne mellettem az utcán, s nem jönnék rá ki is ő, mint ahogy Alex sem tűnne fel.. Egy a lényeg: ott van, tetszett, tovább jutott, megtapsolták és magyar. No akkor mi is a bajunk kedveseim???

Anyumnak a napjára

1000 szó

Adott egy nagy dumás ember, aki a dumájával palástolja az érzelmeit. Majd azt veszi észre, hogy a kertjébe kerül egy fa melyről annyi levél hullik a mélybe ahány szót kiejt a száján. Élete összefonódott a fával, vagyis ha az összes levél lehull, akkor ő is meghal a fával együtt. S elkezdődik a hajsza a szavakért, a szavak értékéért. Vajon ahogy lentebb írtam, tényleg mindennél fontosabb az emberi kommunikáció? Vagy legyünk tudatosak a fontosról és a kevésbé fontosról? Minden szónak egyforma értéke van, ha a faleveleket nézzük, de vajon igaz ez a beszédben? Állíthatom, hogy nem. Filmhősünk is a film végére megtanulja kezelni, mi az amit ki kell tudni mondani: szeretlek és megbocsájtok. Vajon ha tudnánk, hogy 1000 napunk van hátra (nem is 1000 szavunk), hogyan élnénk az életünket? Mit tennénk meg akkor ha tudjuk az elkerülhetetlent? Érdemes pár percet ezen elgondolkozni…

Minden ember egy történet

Még pár napig busszal járok, mert tart a bérletem. Utána bicajra fel! Így kimaradok jó sok emberi kommunikációból. A legtöbb esetben nem értem miért is közlékenyek velem az emberek. Mai napi szösszenet:

1. Reggel a buszmegállóban egy idősebb ember rám nézett és közölte, hogy Angliában most esik az eső. Mosolyogva válaszoltam, hogy rossz lehet nekik. Pár perc múlva megtudtam hogy pár hónapig Angliában élt, de a fia felakasztotta itthon magát, bár nem halt meg mert időben levágták a kötélről, de hát vissza kellett jönnie. De menne újra, ha tehetné. Információ bomba volt ez számomra..
2. Este az egyik hiper super marketben a tejpultnál kerestük a ricottát, s nem leltük. Egy idős hölgy rám nézett, majd közölte nehogy vegyek az xy tejfölből, mert szörnyű. Ő vett, próbálta és borzalmas. Persze eszembe sem jutott venni, de így estére is kaptam egy adag infót.

Közben persze elgondolkoztam, hogy mi lehet az oka annak, hogy már idegen, ismeretlen emberek is kommunikálnak. Vajon a társadalmunkban tényleg kihaló félben van a kommunikáció? Vajon érezhető, látható, hogy én fontosnak tartom? Mert hiszem, hogy bármilyen kapcsolat halálát jelenti az, ha a felek nem beszélnek egymással. Hány pár sétál az utcán szótlanul egymás mellett? Elnézem őket vajon haragban vannak, vagy csak úgy vannak? Persze hallgatni is tudni kell. Ha nem hallgatunk, oda a beszéd varázsa. Egyik a másik nélkül nem létezik. De az is lehet hogy túl gondolom az egészet, és egyszerűen csak többet mosolygok az emberekre, vagy csak egyszerűen nem sütöm le a tekintetem, hanem nyíltan bárki szemébe bele tudok nézni és ez bizalmat kelt az emberekben. De az is lehet, hogy egyszerűen az emberek csak közlékenyek, és bárkivel megosztanak információkat, s én vagyok túl zárkózott. Ki tudja.. ki érti.. de egy biztos: az emberi kapcsolatok legtöbbjéből hiányzik valami, s ezt a valamit soha ne a másikban keressük, hanem önmagunkban.

Hallo... tavasz van...

A padlizsán üzenete

Sosem tartozott a padlizsán a kedven ételeim közé, de egyik nap eszembe jutott az a padlizsán és édes rizs amit Indiába előételnek ettünk. Számomra akár ebédre is elegendő volt. Így az a hét a padlizsán jegyében telt: hol én készítettem, hol pedig párom. És szombaton mikor ismét egy egyedül töltött hét első napjára ébredtem, már tudtam a hét nagyszerű zárását stílusosan padlizsánpakora koronázza meg. Először is a pakora hasonlít ahhoz,mint amit rántott padlizsánnak neveznünk. De ez sárgaborsólisztből készül.   Tudom ez is furcsán hangzik. Mert az alap rántott zöldség: liszt, tojás, prézli. Hát a pakoránál a sárgaborsólisztet fűszerekkel keverjük össze, majd egy kisvízzel vagy ha akarjuk tejjel kikeverjük. Sűrűbb tésztát kapunk, mint a palacsinta. A padlizsánt karikára vágjuk (én vékonyan szeretem 5-8 mm), kicsit megsózzuk, majd megforgatjuk a tésztában és forró zsiradékon kisütjük. A sárgaborsó egy kicsit édeskés ízt ad az egésznek, de nem átható épp hogy csak érezhető. A tészta keményebb mint a prézlis változat, mivel nem ázik annyira szét, és nem szívja magába annyira az olajt, vagy pálmazsírt. Én paradicsomos-olivás-tejfölös öntettel és hajdinával készítettem el. 

Na és akkor nézzük miért is jó a sárgaborsó, főleg egy vegának.

„A száraz hüvelyesek közül hazánkban a sárgaborsó, a lencse és szárazbab a legkedveltebb zöldségféle. Ezek különösen a vegetáriánusok számára jelentenek fontos táplálékot, hiszen fehérje összetételük igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőlük. A sárgaborsó jelentős mennyiségű B1-, B2-, és E-vitamint, pantoténsavat, biotint és folsavat tartalmaz. Ezen kívül található benne kálium-, kalcium-, foszfor, magnézium, vas, cink és mangán. A szárazbab és a lencse pedig magas A- és B1-vitamin, valamint szeléntartalma miatt fontos táplálék. Érdemes legalább hetente egyszer fogyasztani ezeket valamilyen formában, a diétázók azonban számoljanak magas energia- és szénhidráttartalmukkal! Ételtársítási szemléletünkben jó tudni, hogy a gabonaneműek (pl. köles, hajdina, barnarizs) és a hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse) együttes fogyasztásával, teljes értékű fehérjéhez jutunk.

Na és a padlizsán: A tojásgyümölcs egyik legfontosabb tulajdonsága számunkra, hogy értékes tápanyagokat tartalmaz. A cukron, a fehérjén és a vitaminokon kívül jelentős az ásványianyag- és a rosttartalma. Vitaminok közül főleg az A- és C-vitamin-tartalma érdemel említést”

És kövezzen meg bárki, de hiszem hogy ha figyeljük a szervezetünket akkor halljuk az üzenetét, hogy mi hiányzik mit kell ennünk.  

Értés nem megértés

A könyvek drágák, ehhez semmi kétség nem fér. És jön az új Coelho könyv. Mit is tegyek? Nézzük meg az online lehetőségeket. Egyből ki is szúrja a szemem: -20% -20% -20%. Regisztráció és rendelés: gyors és egyszerű. Majd figyelem van-e lehetőség személyes átvételre. Láss csodát van. Jön is a visszaigazolás: átvehető 3-5 munkanap múlva. Elégedettséggel nyugtázom mégsem 3000 Ft hanem 2300: ügyes vagy Barbara. 10 perc és jön egy mail: boltunkban átvehető. Na most értetlenül állok mindez előtt. Mert értem azt ha online rendelem akkor olcsóbb, persze ha a kiszállítási díjat hozzá adjuk akkor nem. De ha személyesen vesszük át igen. Persze pár nappal később jutsz hozzá.  Hogy miért olcsóbb? Talán mert nincs bolt, nincs rezsi, csak egy online felület max 1-2 alkalmazott aki leveszi a polcról, becsomagolja, majd online megrendeli a futárt aki lobogó hajjal szállítja. Na de hogy abba mi az üzlet, hogy megrendelem olcsóbban, majd egyből átvehetem a boltban, ahol amúgy is megvehetném teljes áron?! Talán három mondatot spóroltunk meg, mert kb ennyi lett volna, ha nem látható helyen van a könyv:

• -          Jó napot kívánok!
• -          Jó napot,miben segíthetek?
• -          Az új Coelho könyvet keresném?
• -          Egy pillanat, tessék itt van. Mást esetleg?
• -          Köszönöm nem.
• -          Rendben, 3000 Ft lesz.
• -          Köszönöm.
• -          Viszlát.
• -          Köszönjük a vásárlást, viszlát.

Így meg bementem, köszöntem, mondtam a nevem és hogy mit rendeltem. Egyből odaadták, kifizettem a 2300 Ft-t elköszöntünk egymástól és ennyi.

Vannak dolgok amiket egyszerűen meg kell értenem, mert valami oknál fogva nem tudok rajta túllépni. S vannak dolgok amiket egyszerűen el tudok fogadni, mint pl hogy Isten – Krisna kék. Végül is miért ne lenne kék? Mégis csak Isten.. De ez a vásárlás valahogy nem fér a fejembe. De aztán elkezdtem olvasni a könyvet, s már az egész feledésbe merült, mert hát nem az a fontos, hogy hogyan jutottam hozzá, hanem hogy hozzá jutottam és belemerülhetek. Igaz nem több mint három óra alatt elolvasható, de ez is egy olyan dolog amin túllépek, mert nem a minőség a fontos, a mondanivaló és nem a hosszússág. Lássuk csak:

„Mindig azt halljuk, hogy nem a külső szépség számít,hanem a belső. De ez óriási tévedés. Ha valóban így lenne, minek erőlködnének a virágok, hogy felhívják magukra a méhek figyelmét? És miért formáznának szivárványt a napsugarakkal találkozó esőcseppek? Mert a természet sóvárog a szépség után, és csak akkor nyugszik meg, ha látja felragyogni. A külső szépség a belső szépség megnyilvánulása. Az emberek szeméből áradó fényen keresztül válik láthatóvá. Nem számít, hogy jól öltözöttek vagyunk-e, hogy megfelelünk-e az elegancia szabályainak, és az sem, hogy mindenáron le akarjuk-e nyűgözni a körülöttünk állókat. A szem a lélek tükre, és visszatükröz mindent, ami rejtve van. De a belülről fakadó ragyogáson kívül más szerepe is van a szemnek: kifelé is tükörként működik. Azt is visszatükrözi, aki belenéz. Ha tehát az illető lelke sötét, a saját rútságát fogja látni benne. Hiszen mint minden tükör a szem is a belenéző arcát tükrözi vissza.”