Ma áthajóztunk a Gangeszen, majd riksára szálltunk. Sivarama Maharaja velünk töltötte a délelőttöt: kirtanoztunk, bhajanoztunk és hallgattuk az előadását.
Gangesz
Gangesz
Létszám korlát nincs
Sivarama Maharaja
Felemelő érzés volt. Egyben megtisztelő is, hiszen Maharaja is kissé beteg.
Délután bementem a templomba és elköszöntem Panca Tattvától. Megköszöntem, hogy lehetőséget adott hogy eljussak hozzá, és elnézést kértem, hogy kevés időt töltöttem vele. Végig jártam minden murtit, mindenhol adományoztam. Vettem két parikrama könyvet (egyet magunknak, egyet pedig a debreceni bhaktáknak). Majd megettem utolsó maha pizzámat. Kár hogy ekkor döbbentem rá, hogy teljesen felesleges volt a Govindaban, a Gadaban ennem. Hiszen mi több kellhet a mahánál? Hát ha még egyszer lesz lehetőségem eljutni Ide akkor már tudatos leszek erről. Este pakolás, mert reggel indulás Vrindavanba. Erre emlékeztetett a ma látott majom is:
