2012. május 28., hétfő

Szavakban

Vannak napok mikor minden összezsúfolódik. Három napig ismét ellátogatott hozzánk Sivarama Maharaja. 

Pénteken és vasárnap tartott programot. Így ismét szállóvendégeink voltak. Az Úr kegyes, így Ő is eljött velük. Régebben egy ideig vele laktam, így elérzékenyültem. Mikor elmentek a „szülei” be is vonultam japázni hozzájuk. Kimondhatatlan megnyugvással töltött el. Leírhatatlan élmény látni az elégedett mosolyt az arcán. 
Gaura-Rama-Syama
Vasárnap volt ételosztásunk. A jó időre és a gyereknapra való tekintettel, most nem voltak sokan. Így gyorsan és egyszerűen lezajlott az egész, majd jött a vasárnapi program. Onnan egyből egy ún. Roncsbár nevű helyre mentünk, mivel volt egy fellépés és én voltam a „hivatalos” fotós. 
Csató Péter és Kornél

Csató Dóra
A beállás jól elhúzódott. A fellépés 11 körül kezdődött.  A zene nem az én stílusom, de egy szám megmaradt bennem:

"Ma fájdalmat okoztam magamnak,
hogy lássam érzek-e még
A fájdalomra koncentráltam
Az egyetlen dologra, ami valódi
A tű lyukat hasít
Az ismerős régi szúrás
Próbáltam az egészet kiölni
De mindenre emlékszem
Mivé váltam?
Legkedvesebb barátom
Mindenki, kit ismerek
a végén elmegy
Mindened meglehet
koszos birodalmam
Cserben foglak hagyni
Fájdalmat fogok okozni"



Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...