Hogyan is keresünk lakást?!
Először meghatároztam a környéket, hogy merre is szeretnék lakni. Aztán jöttek a
hirdetések, a mail küldözgetések és az időpont egyeztetések.
Az első lakást
ingatlanközvetítővel néztük meg. A hirdetésben a képek nem árultak el sokat,
csak annyit hogy van mit alakítani, de akár költözhető is. A harmadikra
sétáltunk. Ez olyan lélektani határ: 3 emeletet még sétálok, de afölött legyen
lift. Egyfelől mert Milla tizenkét kilós picsáját nem cipelem (igen kézben
viszem, mert kistestű és a lépcső neki sem tesz jót. Gerincsérv műtétekből élnek
az állatorvosok). Beléptünk és egyből levágtam, hogy a képeken a járólap
tudatosan nem volt látható..mert igen az a szépérzékemet bántotta. Lefelé
sétálva mondtam is az ingatlanosnak, mivel az első benyomás csalódás volt, így
bármit mondhatott a többi nem érdekelt. Látta rajtam, hogy igazán nem tetszik
ez a hozzáállás, így mutatott két lépcsőházzal arrébb egy másikat. Ez a
negyediken volt, a tüdőmet a harmadikon elvesztettem. Nem vagyok mai csirke és
nem vagyok XS alkat sem. X igen, de nem S! Ez már jobb lakás volt, kevesebb
teendővel viszont annál több bútorvásárlással. A harmadik és egyben befutó
önálló hirdetés volt. Ennek meg is lett a böjtje, hiszen másnap vissza is
lépett az egész üzlettől, majd a facebookról is tiltott. Itt szeretnék megállni!
Komolyan mi ez a mai világban,
hogy törlik és tiltják egymást az emberek/ismerősök. Jelen esetben tudom a címét
(hiszen megnéztem a lakását) és a telefonszámát. De nem is ez a lényeg! Nincs
azzal gond, ha meggondolja magát, ha kap jobb ajánlatot, vagy nekik nem jött
össze a másik lakás, de.. De nem lehet ezt elmondani? Nem értem, ahogy azt sem
amikor ezt egy-egy nézeteltérés miatt ismerősök, szeretők, barátok teszik meg
egymással. Attól, ha töröli az online világából tényleg kitörli/megszünteti a
való világából is? És ilyenkor már nem is köszönnek egymásnak? Na ez a másik
kardinális probléma. A szomszédomnak is köszönök, nem, hogy a volt pasimnak,
nőmnek, szüleimnek, barátoknak stb stb. Egyszerűen hihetetlen a mai világ
amikor számos kommunikációs csatorna áll rendelkezésre, és mégsem tudjuk használni,
mert kihalt az őszinteség, kihalt a vélemény felvállalása és kihalt az egymás
meghallgatása/megértése/elfogadása. Hát
mi van itt kérem szépen!?
