2013. augusztus 13., kedd

Főzés a szingli létben

Egyszóval lehetetlen, két szóval kifejezve: nem könnyű. Az adagok kiszámolása a legnehezebb feladat. Persze aztán bele lehet jönni ebbe is mint mindenbe, vagyis meg lehet szokni mint bármi mást. De csak egyszerűbb ha nem egy emberre kell számolni. A mai menü töltött paradicsom. Anyum adta az ötletet, amit persze tovább fejlesztettem, így a töltelék nem csak mozzarella sajt volt, hanem került bele hajdina, olíva, kukorica és mozzarella. Valójában nem nagy dolog: megskalpolod a paradicsomokat, kiszeded a belsejét. Nem, nem dobod ki jó lesz az még a paradicsomos pasztához, így ment a fagyasztóba. Skalpolás közben megfőzöd a hajdinát, de ne hidd el amit a leírások mondanak. Kétszer annyi vizet forralj fel mint amennyi hajdinát szándékozol főzni. Egy kis só és bazsalikom. Én kb 8 percig forralom majd leveszem a tűzről és lefedem. A hajdina szépen beszívja a vizet, és inkább párolt hangulatú mint főtt. De én így szeretem. Na szóval kész a hajdina, beleteszed az olívát, a kukoricát és a sajtot. Összekevered, majd szépben beletöltöd a kibelezett paradicsomokba. Aztán be a sütőbe és 20 perc alatt kész is. Egy kis fűszeres tejföl még kellett hozzá. A tejföl nagyszerű találmány, vele minden étel fogyaszthatóvá válik. Na és ezután jó a főkóstolás, mikor az oltárra kerül az étel. Majd amit meghagynak, na azt esszük mi. S így is lett. 

Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...