Manapság olyan sok mindenre nincs
szüksége az embernek, és mégis akarja. A minap sétáltam és az alábbi reklámot
láttam:
Nem is értem. Kávé illatú
bankkártya? Na de minek? Kinek jó az hogy egy pénztárca kávé illatú? Ha
szeretem a kávét állandóan kívánom. Vagy ez a lényeg? Tudat alatt így
irányítanak a kávézókba? És vajon meddig tart az illata: örökkön örökké? Ezen
túllépvén, kivettem az reklám újságokat, hogy gyorsan átlapozzam, mi az amit
megvennék, mi az ami kell, és mi az amit tényleg veszek is. Ez a három
kategóriám van, aztán a boltban úgyis mindent felülírok. Persze lehet, hogy tervszerűen
kellene menni: jegyzettel, tollal és vásárlás közben kihúzni ami a kosárba
kerül. Na erre nem vagyok még elég érett. Szóval lapozgatom az újságot, és ott
is megakad a szemem.
Na értem én, hogy karácsony, és
hogy narancs meg fahéj. Na de egy wc papír? Nem is tudom eddig hogy élhettem,
és hogy élvezhettem a karácsonyokat, ilyen eü papír nélkül. Hát tényleg
hányatott sorsom volt nekem.