2012. december 22., szombat

Túléltük


Ismét túléltünk egy világvégét. Előtte utána és közben is dolgoztam. A magunk módján elpoénkodtunk, hogy na akkor most moszkvai idő szerint, az mikor is  van? Aztán tettük a dolgunkat. Közben el-el gondolkoztam, vajon hányan költöztek a föld alá, vajon hányan vásároltam be mindenből. Vajon akik bunkert építettek éveken keresztül, azok megtudják-e valaha hogy nem jött el a világ vége? Vajon szól-e nekik valaki? S akik szentül hitték, hogy kész vége mindennek, most vajon milyen álelmélettel jönnek elő. Azzal hogy valójában már egy másik világban ébredtünk? Elméletek mindig lesznek, s mi magunk dönthetjük el mit hiszünk és mit nem. Csak közben ne felejtünk el élni, éljük meg valóságunkat, ne rettegjünk. Nekünk embereknek hihetetlen, hogy mindig félnünk kell valamitől. Most túléltük a maya-k által megjósolt ( kétlem hogy ezt jósolták volna) világvégét. Mi lesz az újabb para oka? Kíváncsian várom. 

Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...