Miért is szeretjük mi nők a
hősöket és miért is szeretnének a férfiak hősök lenni? Az utóbbi sokkal
egyszerűbb: nők, erő és hatalom. A női lélek viszont bonyolultabb, mondják az okos
könyvek, idézetek és maguk a nők vagy épp a férfiak. Pedig egyszerű: mi nők a
biztonságot keressük. És egy hős mindig ott van és akkor amikor kell. És persze
nagy és erős, és igazságos, és kemény de a páncél alatt ott az érző szív. Na és
mi az érző szívű hőseinket keressük, s ha látunk egyet egy filmben, na akkor
odáig vagyunk. Mert hát igaz hogy egy hős alapból sok nőt kap meg, és miért is
ne használná ki, de érző szívű hősünknek mindig van egy távoli nagy nagy
szerelme. Akit lehet épp azért szeret mert sosem kapta meg, vagy épp azért mert
megkapta, majd elhagyta. De helytől, időtől és bármilyen körülménytől
függetlenül hősünk mindig megmenti, megvédi és láthatóan szereti. Na és a
hétköznapi hősök akik csak az erőt, a nőket és a hatalmat látják? Hát ők azok
akiknek nincs a vérükben a hősiesség egyetlen vonása sem. Olyan ez mintha a
nekem tetsző részt meghagyom a többit pedig elvetem, de azért szeretek tetszelegni a szerepben.
Mert egy igazi hős tud sírni, nevetni, szeretni és megmenteni és nagyon nagyon komolyan nézni:
