2010. június 30., szerda

2010 június


2010. június

Az új projekt
2010. jún. 27. 5:43
Pár hete belekezdtünk. Igazából már nem is tudom mikor szántuk rá magunkat. A lényeg, hogy elkezdtünk lakásokat nézegetni, ahol el tudnánk képzelni életünket albérleti díj nélkül. Első körbe kertes kis házakat néztünk. Legtöbbjük félkész állapotban volt: víz gáz még bevezetésre vár. Ráadásul Debrecen kieső részén. Ezt egy hét keresgélés után el is vetettük: hiszen túl sokat utazunk mi egy kertes házhoz képest. Ezek után jöttek a téglaépítésű lakások. Persze tartják az árukat: gazdasági válság ide vagy oda. Ami meg nem tartotta az árát az magát is alig tartotta… Na akkor következtek a panelek. Van is egy utca, ahol sok lakás eladó, valójában csak az állapotuk különböző. Ki is választottunk egyet, ami persze felújításra vár. Múlt hét pénteken mentünk volna megbeszélni a részleteket. Erre előtte nap csörög a telefon, hogy van egy tégla blokkos, egyedi gázfűtéses, nézzük meg. Gondoltuk, mivel ismerős ismerőse, mégis csak illetlenség lenne, nem meg nézni. Így pénteken szabadságot vettem ki, s megnéztük. Persze minden tervünket összezavart, meg bennünket is. Mert jó hely, jó fekvés, igaz szélső lakás, de második emeleti, nagy pincével és sok felújítással. Hát gondolkodtunk és számoltunk. Persze mint mindig gyorsan kellett dönteni, mert a tulajnak jelzálog van rajta és ha nem visszük gyorsan akkor viszi a bank. Hát döntöttünk: szombaton lefoglalóztuk két másik vevőt megelőzve.


Az űrlap alja

Készülődés
2010. jún. 24. 23:09

Június 26-án India fesztivált tartunk. Sajnos a szervezésben nem tudtam nagy szerepet vállalni. Valójában két dolgot intéztem el: az ukrán bhaktáknak ingyenes szállást, és egy rendőrségi engedélyt az utcai harinámra.
Szombaton 10-től én is fellelhető leszek Debrecen szívében.
A fesztivált a Vojtina Bábszínházban tartjuk 18 órától, természetesen Debrecenben. Sokszínű programunk lesz. Persze minden szentnek maga felé húz a szíve, vagy épp a keze. Így a bejáratnál elhelyezett 230*120-as parafa táblán az Indiában készített fotóimból látható majd egy kis válogatás. A/4-es méretben hívtam elő, s szerényen bevallom csodálatosak lettek. Persze nem az én dicsőségem, hanem a Nikont gyártóké. Halleluja! A kiválasztás nehéz volt. Először a mértet állítottuk be: a beépített szekrény pont erre van kitalálva. Aztán jött a látkép: álló, fekvő A/4, A/5. Aztán a számolás. De az előhívás meglepően olcsó volt. Darabja 390Ft. Hát az szinte semmi…
Elveszve, visszatérve
2010. jún. 23. 22:46

Lassan visszatérek magamhoz, vagy épp ahhoz amihez, akihez szeretnék. Kissé belemerültem az anyagi létbe. Na persze semmi komoly: egyszerűen sok a munka. Hogy mennyire utáltam ezt hallani másoktól, s mostanra mottómmá vált: nem érek rá dolgozom (reggel, este, hétvégén, éjszaka). Na nem azért mert nőttek a vágyaim, hanem egyszerűen ránk szakadt a „mindenség”, s neveltetés amit kaptam egyfelől áldás, másfelől átok: ha feladat van el kell végezni, ha határidő van be kell fejezni.. De aztán jött a felismerés: szolgáljak olyanokat akiktől még elismerést sem kapok? Vagy ha elismerést nem, legalább egy köszönöm?! Hát nem. Megráztam magam, s bár jó a pénz, de elég volt. Munkaidőm nyolc óra húsz perc, se több se kevesebb. S ha valakinek nem tetszik, hogy a munkám nincs elvégezve, annak szabad a pálya: lehet helyettem jobban csinálni, jobbat találni. Tehát bevettem azt a bizonyos tablettát amit már lehet kapni boltokban is (http://leszarom.com/leszaromtabletta.htm).  Újra járok szerda reggelenként a templomba, s ha nem érek be reggel időben imádott munkahelyemre hát nem érek be.. Azt hiszem lázadok! Ilyenkor szoktam váltani, úgyhogy lesem az állásajánlatokat, hiszen ha nyitott szemmel jársz akár még láthatsz is.


Az űrlap teteje
Az űrlap alja

Az újabb rémálom
2010. jún. 7. 15:12
Gyermekkorom első és meghatározó horrorisztikus élménye a Freddy névhez fűződik. Így alig vártam, hogy feliratot szerezzem a 2010-es változathoz. Tény, hogy nem olvastam utána, de már az első képkocka után levettem, hogy ez egy remake. Méghozzá a klasszikus első rész feldolgozása: gyengén átírva. S mikor közelről láthattam a félelmetes Freddy-t, nagy csalódásomra észrevettem, hogy a maszk is új lett. Egyszóval: kár volt megnézni, s szerintem kár volt a filmet is elkészíteni…(még jó hogy a pulcsija ugyanúgy nézett ki!)








Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...