2020. október 23., péntek

A darálón túlról

Túltoltad ezt lányom, Béla! Igen, Béla. Aki ismeri tudja, aki nem az meg így sem úgy sem tudja.

Szeretnék köszönetet mondani, mert bevallom nélküled (gondolom a dalt jól ismered..amivel semmi bajom nincs) soha a büdös életben nem jutott volna eszembe 43 évesen mesekönyvet venni, és olvasva elemezni. Köszönöm a médiának, hogy általuk még az is el akarja olvasni (már ha nem vakon akar véleményt alkotni), aki nem is tudta, hogy akarja.

Olvasáskor fogtam egy post it tömböt (magyarul: ragasztócsíkkal ellátott jegyzettömb..nehogy le legyek „nemmagyarozva”) és minden mese után egy vagy több szóban lejegyeztem gondolataimat. Mert nekem vannak gondolataim és még ki is mondom. De mielőtt mélyebbre merülnénk a mesék világába szeretném megjegyezni, hogy szüleim megtanítottak a könyvekkel bánni! Nem firkálod össze, nem hajtod hátra a borítót, nem hajtod be az oldal sarkát, ahol tartasz stb. Tény, hogy a „nemdarálunkkönyveket” nem volt a listájukon, mert ugyan kinek jutna ez eszébe (számos politikusnak, vallási vezetőnek..bárkinek aki úgy gondolja, hogy veszélyeztetve van kicsiny hatalma..hiszen a könyvek tanítanak vagy legalábbis elgondolkodtatnak).

Akkor nézzük. Adott 17 író vagy költő vagy épp egyszerű ember. Adott 17 mese, ami szólhat kicsiknek nagyoknak, szólhat bárkinek, aki szeretne elmerülni, szeretne kikapcsolódni. Mi ezzel a baj? Ma séta közben hallottam, ahogy apuka megmagyarázza a kislányának, miért is csíp a darázs, épp úgy elmagyarázza, hogy vannak másként érző, gondolkodó és kinézetű emberek. Ugye? Mert baj az, hogy jelen könyvben Hófehérke nem fehér bőrű, hanem barna. Ez baj, de az, hogy az apja egyfolytában meggyilkolná, az nem zavar, kedves Dóra? Baj, ha kislány fiú akar lenni, mert bántják és hiszi, ha fiú lesz, akkor erős lesz és nem bánthatják többé? Baj, hogy ez a kívánsága, mert senki sincs, aki megvédené? Baj, hogy két barátnő együtt él, mint két testvér!, mert igen szépen ki van hangsúlyozva: mint két testvér. Mert baj, ha itt a sárkány nem gonosz, és nem elrabolja hanem megmenti a királylányt, aki nem akar férjhez menni, de boldogan mossa és teregeti ki annak ruháit? Baj az, hogy valaki kisebb, gyengébb, ha egy nyúlnak 3 füle van? Baj, vagy épp jó mert messziről meghallja az erdőtüzet? Baj, ha a másságunkat nem gyengeségnek hisszük, hanem épp erőt nyerünk belőle? Baj, ha valaki kilép egy bántalmazó kapcsolatból? És igen van benne két azonos nemű házasággal végződő mese is, mert a mesék házasággal végződnek. Baj ez? Ha igen ne olvasd el, nem kötelező! Nem tananyag, csak egy könyv, ami kicsit más, mint az, ami volt, és más, mint az, ami e könyv után lesz. És igen van benne egy, aminek nem tetszik a nyelvezete, bár tudom mit akart érzékeltetni az író, de a föld nem főd, a dógozunk az dolgozunk stb. Nem tetszett, megjegyeztem és tovább léptem. Mert bevallom az alsó szomszédom sem tetszik, de eszembe nem jutna ezért ledarálni.

Kedves daráló, olvastad te azt a mesét, amiben a lány szeretne polgármester lenni, mint az apja, aki ezért jól leszidja?! Ha igen, akkor tessék elgondolkozni, és a továbbiakban mosni, főzni takarítani, na meg maximum diót, mogyorót és mákot darálni. Tessék többé nem közmédiában szerepelni, és tessék azt a politikának nevezett bármit is elfelejteni, mert nem lánynak való, hiszen a mese is megmondta. Mert ha megmarad annak ami (vagy akinek véli magát), rengeteg darálót kell építenie, nagyobbakat, mint azok a bizonyos gázkamrák, hiszen egy egész görög mitológiát kell itt kérem darálni, mert azok az istenek aztán csináltak mindent és mindenkivel. Nem beszélve a versekről, regényekről, zenékről, festményekről és bármiről/bárkiről, aki más, aki mást szeret, aki ezt meg meri mutatni, aki mer élni úgy ahogy szeretne, nem sértve másokat. 

És a kedvenc idézetemmel zárnám soraimat (mert tényleg elolvastam minden betűjét, hiszen véleményt csak arról alkothatunk, amit láttunk, hallottunk, olvastunk..amit éreztünk)

„Semmi sem lehetetlen. És csak az igazán nagyok elég nagyok ahhoz, hogy kicsik legyenek.”





2020. szeptember 11., péntek

Egy koncert ami nem..

..nem a vírusról szólt. Március végére terveztük, de jó volt ez szeptemberre is. 

Sold out, jelentsen bármit is, mert 500 fő nem volt, vagy ha igen akkor én nem láttam. Csak mellékesen megemlítem, ha már tartani kell a másfél métert, akkor miért is „kisterem”?! Persze valljuk be egy nagy teremben sem tartaná be senki a másfél métert, mert mindig elől történnek a dolgok. Nincs úgy mindenki, mint én, hogy hátul is jól érzi magát, hogy ott is lehet ugrálni, táncolni, énekelni és csak úgy élvezni azt, ami van.

Nos Elefánt. Nem olyan rég fedeztem fel a zenekart. Pár éve. És jók, igazán jók. Frontemberük meg aztán végképp "jófej", még a közösségi oldalon is. A szövegeik persze érfelvágósak, de fene az ízlésemet.

Aztán persze ott van a „bazdmegdeszép” strófa, amit igyekeztem megörökíteni. Nos aki nem ismeri, az nem hallja, aki ismeri az meg tudja, így a hangszóró melletti felvételt nem osztom meg, mert nekem jelent valamit, és annak akinek eddig sem jelentet semmit sem, ezután sem fog.

Sold Out! 30 % maszkban, a maradék anélkül. Lehet követ dobni ránk, hogy felelőtlenek vagyunk. Jelentem hőmérő teszt negatív (hála a jó égnek szonda nem volt), maszkban léptem be. Nem vegyültem, csak egy kicsit. Nem köpködtem, mert vírus előtt sem tettem, így most sem. Nem ölelkeztem, nem puszilkodtam, pedig eskü mindenkit IS szerettem. Azzal jöttem, akivel érkeztem. Jelentem igazán jól viselkedtem.

A koncert pedig olyan volt, mint mindig, sem több sem kevesebb. Ja de több, mert ebben az évben ez volt a negyedik koncertem, ami valljuk be igazán kevés..nekem!

Volt mikor hátul ugráltam, volt mikor elől, és közben volt időm a pultos lánynak a parfümöm nevét is elárulni..mert kell annál nagyobb dicséret, ha egy nő imádja az illatod?! Na "ugyehogy", ugye?

Aztán vége lett. Vártam, hogy kapjak autogramot, mert vettem cd-t. Igen, elmondhatom, hogy az Elefánt az egyetlen zenekar akinek a lemezei megvannak. S hogy miért? Egyszerű..úgy érzem ennyivel tartozok nekik. Vártam, de nem jöttek, így a road aláírta. Mondta, hogy ő senki, én mondtam, hogy dehogynem. Szóval egyedüli rajongó vagyok, aki a roadtól begyűjtött egy autogramot. Persze a koncert előtt ott volt mellettem minden tag, de annyira gyakorlott rajongó vagyok, hogy eszembe sem jutott, hogy fellépés előtt is lehet autogramot kérni..

Összegezve: kicsi, jó és magyar..és a miénk, mert szeretjük:

„Lekapcsolom a lámpát a városban ne félj!

Túl sok ablakból szűrődött ki a fény.

Mindenkit megkerestem álmában: - beszélj!

Mondd, hová rejtettetek el mindent, ami szép?

Azt hazudták, hogy nem vársz majd rám, csak egymás

hátát bámulnánk,

És egyre csak hűlt a levegő: - én és Ő, tél és ősz.

Két dimenziós maradtam, nincsen már időm.

Két dimenziós maradtam, csak Tél és Ősz”


2020. szeptember 5., szombat

Egy koncert aminek minden percét..


..imádtam... Órákkal utána is csak mosolyogtam, ahogy te akkor és ott, ahol Mad Max is jöhetett volna, ahol mindenkinek jutott egy zenekartag.

Gondoltam kimegyek hamarabb, hogy fotózzak és bejussak.  Gondoltam egy óra elég lesz rá. Két perc elég volt. Nem lepődtem meg, ezt vártam. Kevés reklám, túl hype-olt "önimage", és túlárazott minden is. A belépéskor felhívják figyelmem a kézfertőtlenítő helyekre..ember nem a Covid miatt..hanem alapból nem megyek fesztiválra enélkül. De köszi, kedves vagy!

És már este 8 is elmúlt, Annának csak a sátorbeli árnyékát láttuk.

Ösztönösen cselekedtünk, lássa hogy vagyunk. Kit érdekel a hamburgeres stand, menjünk mutassuk meg hogy vannak akik várnak rá: hello Anna gyere, ha kevesen is – túl kevesen – de itt vagyunk.

És Anna jött! És győzött, és mindent vitt, mindent elűzött. Amikor tudsz nevetni a sz@ron, mert sírhatnál is, sajnálhatnád is magad, őket és mindenkit.. de semmi sem változna. Akkor hozd ki azt amit ki lehet, üvöltsd ki azt ami kifér, és engedj mindent szabadon. Ha Jameson-nal kínál Anna fogadd el, ha ugrálásra hív ugrálj, mert veled ugrik, veled szalad, és együtt guggoltok. És igen mert van Ő és vagyunk mi és így lettünk egy kerek egész, ott abban a röpke órában. És nem kellett a sztárság, nem kellettek a felesleges körök. Nem kellett visszataps, mert tudtuk vissza akarnak jönni, sőt le sem akarnak menni, mert kell nekünk, mert jár nekünk ez az egy óra.

Köszönöm Anna, hogy te te vagy, hogy az vagy aki 20 embernek épp annyira pörög, mint ott Fishingen több száznak...hogy a szemed, mosolyod, haragod és szereteted őszinte. Hogy felvállalod, ez van ezt kell szeretni, mert utálhatnánk is, de annak semmi értelme sem lenne. Mert vallod azt, hogy  akinek van mondanivalója, az írja le, adja ki magából, tegye közkincsé mert el kell mondani, mert ki kell szabadulni abból amiben élünk.

És igen: ha egyszer ennek vége lesz akkor..Fesztiválozunk! Fogadom!!!

2020. szeptember 3., csütörtök

Vélemény Szabad-On


Ki vagyok égve. 
Vágyok a koncertekre, a melegre, a tömegre. 
Az izzadságra, a porra, a ragadó izzadt porra. 
A zenére, hangra, a színekre, a szagokra. 
Az élményekre, a füvön heverésre.
 Az sör szagára, a felszabadult emberek látványára az ismerős, megszokott arcok felbukkanására.  
Vágyok mindenre, ami a nyári fesztiválokra jellemző. 
Lehet másnak a legalja, lehet másnak az igénytelenség tetőfoka, de pont lesz@rom. 

Ellenben nem vágyok ezekre a kényszer megrendezett 500 fő limites rendezvényekre. Vagyis, de! 
DE, Azért mindennek van határa.

Az egy dolog, hogy szerintem 500 fő is tud fertőzni, nem csak 501. Sőt 1 is..de ebbe nem megyek bele. Bevallom szándékosan nem foglalok álláspontot a március óta kirobbanó helyzetről. Persze van véleményem, de ez az a dolog amit megtartok magamnak. 

Na de visszatérve. Elfogadom és elhiszem, hogy a zenészek nehéz helyzetben vannak. Nem, nem küldöm őket kétkezi munkára. Persze tudom, sokaknak van amúgy is ilyen, és sokaknak nem is derogálna bármit is csinálni. De ne tegye! Nem ez a hivatása. Ne menjen el építőmunkásnak, mert később nehezebb lesz azokat a hangokat lefogni a gitáron, és mi is (én is) kevésbé tudom majd élvezni.

Sajnálom, ha sokan (már aki elolvassa) most szembesülnek azzal, hogy a zenészek a zenéjükből, koncertekből élnek. Persze  hihetjük és hisszük is, hogy szeretik amit csinálnak, és csakis szeretetből állnak ki elénk a színpadra és adnak magukból nekünk egy jó darabot. Igen szeretik, mert ezt másként nem lehet. De igen ebből élnek, mert ez a munkájuk. Igen, igen a munkájuk. Épp úgy, ahogy te felkelsz minden nap és munkába indulsz, ők is felkelnek és elindulnak a lelkük mélyébe, hogy megfogalmazzák mindazt, amit te majd velük együtt kiüvöltesz egy-egy koncerten. Nap-nap után szavakba öntik azt amit éreznek, amit megélnek, amit velünk közölni szeretnének. És igen itt a zenészekre gondolok és nem a megélhetési zenészekre. Az utóbbiak is vannak és elárulok egy titkot, azért tudnak megélni, mert van rá igény! Nem nagy dolog: kínálat-kereslet, kár itt köpködni.

Szóval van, ami van, vagy épp nincs 2020-ban. Hála az égnem nem vagyok döntéshozó, így nem kell döntéseket hoznom, csak a magam szintjén: hordom vagy nem, ennyi amit tehetünk, de inkább igen, mint nem. Lehet Micheal Jackson mégis csak tudott valamit?!

És akkor a kényszerhelyzet: 500 fő alatt, vagy felett de csak ülős. Mert ugye 501 fő ülve nem fertőz! Most kifejezetten egy rendezvény az, ami kiverte azt a biztosítékot nálam. Bevallom először még örültem is, hogy bár egy elég szokatlan helyen, de mégis lesz 2 nap izzadás, hang és minden ami ezzel jár. És lett izzadás, csak ez az az ideges fajta..amikor megláttam a jegy árakat. Nos, értem én, hogy van egy gázsi amit a zenészeknek fizetni kell, értem én, hogy van és kell  technika, kellenek biztonsági emberek és van a helypénz, az adó és persze a szervező is szeretne megélni. DE! És igen DE! Egy napért és 2 vagy 3 fellépőért ennyi pénzt elkérni pofátlanság. Pofátlanság úgy fesztivált szervezni, hogy 10 perc nyomozás után tudod kideríteni, ki áll a rendezvény mögött. És pofátlanság a nem tetsző véleményeket törölni a posztok alól, főleg ha nem alpári stílusban írták, hanem a tényt és a valóságot tükrözi. Pofátlanság visszaélni ezzel a helyzettel! Pofátlanság, mert a belépő árából csak egy kis részét ( ha nem a legkevesebbet) kapja a fellépő. Gyors számítás: 500 fő naponta, 500*6990 (ha nem bérletet veszel a 2 csodás napra). Mennyi is az..igen jól látod a számológépen, mert nekünk kis halandóknak ehhez már gép kell. Azt is bevallom, ha tudnám, hogy ennek az összegnek legalább az 50%-a megy a fellépőknek akkor boldogan kifizetném, de szerintem a valóság ennél jóval siralmasabb.

És hogy mit teszek a 6990 Ft-ommal?! Veszek egy „támogatói jegyet” a Fising On Orfű fesztiválnak. Nem kapok érte mást, „csak” egy digitálisan letölthető zenei csemegét, és nevet a dicsőségfalon. És mit nyerek vele? A tudatot, azt hogy van az a bizonyos DE és kiálltam mellette!

2020. március 8., vasárnap

Reload

Síromnál ne álljatok
földet rám ne hányjatok!

Szálljatok velem a szélben,
ússzatok a vízben,
nézzetek fel a Holdra,
kiáltsatok az Égre,
emlékezzetek a szépre,
gondoljatok a Végtelenbe!

Síromnál ne álljatok,
földet rám ne hányjatok!

Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...