Szeretnék köszönetet mondani, mert bevallom nélküled (gondolom a dalt jól ismered..amivel semmi bajom nincs) soha a büdös életben nem jutott volna eszembe 43 évesen mesekönyvet venni, és olvasva elemezni. Köszönöm a médiának, hogy általuk még az is el akarja olvasni (már ha nem vakon akar véleményt alkotni), aki nem is tudta, hogy akarja.
Olvasáskor fogtam egy post it tömböt (magyarul: ragasztócsíkkal ellátott jegyzettömb..nehogy le legyek „nemmagyarozva”) és minden mese után egy vagy több szóban lejegyeztem gondolataimat. Mert nekem vannak gondolataim és még ki is mondom. De mielőtt mélyebbre merülnénk a mesék világába szeretném megjegyezni, hogy szüleim megtanítottak a könyvekkel bánni! Nem firkálod össze, nem hajtod hátra a borítót, nem hajtod be az oldal sarkát, ahol tartasz stb. Tény, hogy a „nemdarálunkkönyveket” nem volt a listájukon, mert ugyan kinek jutna ez eszébe (számos politikusnak, vallási vezetőnek..bárkinek aki úgy gondolja, hogy veszélyeztetve van kicsiny hatalma..hiszen a könyvek tanítanak vagy legalábbis elgondolkodtatnak).
Akkor nézzük. Adott 17 író vagy költő vagy épp egyszerű ember. Adott 17 mese, ami szólhat kicsiknek nagyoknak, szólhat bárkinek, aki szeretne elmerülni, szeretne kikapcsolódni. Mi ezzel a baj? Ma séta közben hallottam, ahogy apuka megmagyarázza a kislányának, miért is csíp a darázs, épp úgy elmagyarázza, hogy vannak másként érző, gondolkodó és kinézetű emberek. Ugye? Mert baj az, hogy jelen könyvben Hófehérke nem fehér bőrű, hanem barna. Ez baj, de az, hogy az apja egyfolytában meggyilkolná, az nem zavar, kedves Dóra? Baj, ha kislány fiú akar lenni, mert bántják és hiszi, ha fiú lesz, akkor erős lesz és nem bánthatják többé? Baj, hogy ez a kívánsága, mert senki sincs, aki megvédené? Baj, hogy két barátnő együtt él, mint két testvér!, mert igen szépen ki van hangsúlyozva: mint két testvér. Mert baj, ha itt a sárkány nem gonosz, és nem elrabolja hanem megmenti a királylányt, aki nem akar férjhez menni, de boldogan mossa és teregeti ki annak ruháit? Baj az, hogy valaki kisebb, gyengébb, ha egy nyúlnak 3 füle van? Baj, vagy épp jó mert messziről meghallja az erdőtüzet? Baj, ha a másságunkat nem gyengeségnek hisszük, hanem épp erőt nyerünk belőle? Baj, ha valaki kilép egy bántalmazó kapcsolatból? És igen van benne két azonos nemű házasággal végződő mese is, mert a mesék házasággal végződnek. Baj ez? Ha igen ne olvasd el, nem kötelező! Nem tananyag, csak egy könyv, ami kicsit más, mint az, ami volt, és más, mint az, ami e könyv után lesz. És igen van benne egy, aminek nem tetszik a nyelvezete, bár tudom mit akart érzékeltetni az író, de a föld nem főd, a dógozunk az dolgozunk stb. Nem tetszett, megjegyeztem és tovább léptem. Mert bevallom az alsó szomszédom sem tetszik, de eszembe nem jutna ezért ledarálni.
Kedves daráló, olvastad te azt a mesét, amiben a lány szeretne polgármester lenni, mint az apja, aki ezért jól leszidja?! Ha igen, akkor tessék elgondolkozni, és a továbbiakban mosni, főzni takarítani, na meg maximum diót, mogyorót és mákot darálni. Tessék többé nem közmédiában szerepelni, és tessék azt a politikának nevezett bármit is elfelejteni, mert nem lánynak való, hiszen a mese is megmondta. Mert ha megmarad annak ami (vagy akinek véli magát), rengeteg darálót kell építenie, nagyobbakat, mint azok a bizonyos gázkamrák, hiszen egy egész görög mitológiát kell itt kérem darálni, mert azok az istenek aztán csináltak mindent és mindenkivel. Nem beszélve a versekről, regényekről, zenékről, festményekről és bármiről/bárkiről, aki más, aki mást szeret, aki ezt meg meri mutatni, aki mer élni úgy ahogy szeretne, nem sértve másokat.
És a kedvenc idézetemmel zárnám soraimat (mert tényleg elolvastam minden betűjét, hiszen véleményt csak arról alkothatunk, amit láttunk, hallottunk, olvastunk..amit éreztünk)
„Semmi sem lehetetlen. És csak az igazán nagyok elég nagyok ahhoz, hogy kicsik legyenek.”
