Először is szeretném az elején
leszögezni, hogy nem Nagy Feró munkásságát bírálom: mert igen én nem énekelek,
nem vagyok rock sztár, nem írok dalokat, nem állok színpadra és nem káromkodok
ezrek előtt. Mondjuk a magyar nyelvet szebben artikulálom, de manapság már a
helyesírás sem érték, miért pont a szép kiejtés lenne az.
Szóval itt van nekünk a nemes
Kossuth-díj, mely a magyar kultúra művelésének és ápolásának járó legmagasabb
magyar állami kitüntetése. Felmerül bennem, hogy vajon én vagyok annyira
tájékozatlan, hogy egy dolog sem jut eszembe Nagy Feróról amivel ápolná a
magyar kultúrát? De ha én is vagyok a tudatlan akkor gondoltam rákeresek a youtube-on.
Nos az ötödik találat nem egy sláger, hanem idegbeteg kirohanás egy főzős műsor
hátterében. Nem részletezem, de az iskolai ellenőrzőm tele lett volna tanári bejegyzésekkel,
ha csak a felét kiejtem a számon. A sok szitok szó mellett megmaradt bennem egy
mondat: nem vagyok én celeb rock and roll van?! Hát Feró bácsi, ha nem lennél
celeb akkor nem lettél volna zsűritag egy műsorban, nem vállaltál volna el egy
együtt ülünk egy asztalnál és főzünk eszünk műsort, valamint nem lennél
oszlopos tagja a Keresztanya nagyszabású filmsorozatnak, ahol megint családról,
örökösökről na megy egy évről van szó. Erre a filmre is érik egy bejegyzés, mert
annyira egyedei az ötlet, a történet..sosem volt még ilyen. Talán épp egy éve a
Drága örökösekben. Vagy megint én lennék a hülye?
Na de térjünk vissza az állami
kitüntetésre. Tehát felterjesztik a jelölteket és a bizottsági tagok döntenek,
szavaznak. Na de mi alapján? Elemzik a dalszövegeket? Hát de kérem a 8 óra
munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás már rég megdőlt. A munka mert ugye, ha
sok pénz kell többet dolgozol. Szórakozásról meg rég nem beszélhetünk, hiszen
minden is zárva van. A pihenést megy hagyjuk, mert az sosem volt 8 óra. Vagy a „jajj
úgy élvezem én a strandot, ottan annyira szép és jó” dal az, ami leginkább
ápolja a magyar kultúrát? Persze menjünk még vissza időben és nézzük a korai
időszakot, amikor tényleg rock and roll volt, és mert hát mindig a régi az
igazi. Itt szeretném kijelenteni nem darálták le élő csirkét. Igaz szakad
farmerban, bőrnadrágban és bőrmellényben jártak (ez már önmagában lázadás volt).
Erdős Péter pedig nem szerette őket, de hát Peti kit is szeretett igazán? Miközben
a sorokat írom hallgatom a Betiltott dalok albumot. Elhiszem, hogy akkor ez
lázadó volt, elhiszem, hogy életérzés, mert bevallom át tudom érezni. Jobban,
mint a Pancsoló kislányt. De akkor is..
Azt gondolom, pedig egy senki
vagyok, hogy egy díj odaítélésekor egész életpályát kellene, illene nézni és
biztos velem van a baj, de akkor sem látom, hogy mit tett le az asztalra Nagy
Feró, pedig az általa adott interjúban megköszönte, hogy értékelték az eltelt
50 év munkáját.
És ha olyan rohadt nagy rock and
roll van akkor legyünk lázadók: add vissza a díjat, a pénzt oszd szét, mert ha
tükörbe nézel Feró akkor pontosan tudod, hogy ezt a díjat te nem érdemelted
meg.
A végén még nemzeti közkincs lesz
a babos kendő és aztán igazán jól fogunk itt kinézni!
