2011. január 31., hétfő

Január


2011. január

FFL

2011. jan. 31. 22:17
Nem is tudtam, hogyan legyen a vasárnap. Ételosztás volt, a két főszervező pedig nem volt jelen. Délelőtt folyamán kaptam egy elutasító sms-t, hogy vannak elegen nem kell a segítség. Legyőztem egomat és erőt vettem magam, s bementem. Jól tettem. Mint mindig most is elkelt a segítség, hiszen voltak sokan, de mégsem elegen. Illetve a „tapasztalat” néha jól jön. Így mindenki elégedett volt, én pedig örültem, hogy leküzdtem az egomat.


A nagy kutatás

2011. jan. 29. 21:40
A keresés legemelkedettebb formája a lélekutáni kutatás. Jelen megvilágosodatlan helyzetünkből (ami a bűn, az illúziók vagy a kettősség miatt kerültünk) egy megvilágosodott, szellemibb állapotba szeretnénk kerülni. Valahonnan, ahol nincs ott a lélek, el akarunk jutni oda, ahol jelen van.
A lélek utáni kutatás ne más, mint ez a vágy, ez a végső vágy, ami megakadályozza a lélek felismerését – mégpedig abból a nagyon egyszerű okból kifolyólag, hogy a lélek utáni kutatás feltételezi, hogy elveszítettük Istent. A kutatás megerősíti bennünk azt a tévhitet, hogy Isten nincs velünk, és tökéletesen elfedi előlünk Isten örökkévaló jelenlétét. A kutatás úgy tesz, mintha szeretné Istent, pedig tulajdonképp minden másnál messzebb taszítja tőlünk, hisz azt ígéri, hogy holnap majd megtaláljuk azt, ami az időtlenségben, örökké jelen van, és olyan elszántan néz a jövőbe, hogy a jelen mindig elsuhan mellettünk – gyorsabban, mint a pillanat – és benne Isten mosolygó arca is.

Ken Wilber

Riadalom

2011. jan. 25. 20:51
Tegnap megtudtam, hogy elméletileg az év legszerencsétlenebb napja volt. Gondolom olyan ez, mint a milliószoros napok egyike. Szóval éreztem is ezt a szerencsétlenséget: hiszen háromszor jártam meg a Praktikert, és sikeresen kiöntöttem egy fél pohár joghurtot a frissen mosott és megágyazott ágyba. Szóval háromszor öltöztem át, háromszor voltam a boltban. Nevezhetném háromszoros napnak is. Na de nem a múltban élünk, hanem a jelenben. Ma reggel elindítottam a mosógépet, ami magához képest halk hangot adott. A víz nem jött hiába szívta volna magába. Elgondolkoztam azon, hogy lehet a vízszerelő zárta el, de nem. Fejemet fogva borultam rá a gépre, s feltettem a kérdést, hogy miért, miért, miért? Barátnőm jött a fürdőből, s közöltem vele érzem megőrülök, mert most a mosógép adta meg magát. Erre Ő nemes egyszerűséggel közölte, hogy ne tegyem mert hogy a fürdőben sincs víz, neki meg tele van a szája a fogkrémmel. Ezen az ásványvíz segítette, még jó hogy szénsavmentes. Persze mostam én már fogat szénsavas ásványvízzel (vicces jelent volt). Na ekkor kissé megnyugodtam, hogy nem a géppel van a baj. De persze rögtön felvetődött bennem a nagy kérdés: vajon csak nálunk nincs a tegnapi szerelés miatt, vagy az egész házban elzárták. Le is mentem az alsó szomszédhoz: jó nyugdíjas mindig otthon van. Hát nála sem volt. Na sebaj, igaz hajfestés lett volna a mai program és takarítás. Alig tíz perc után visszajött a víz, de nem volt hozzá bizalmam, így a festést napoltam, a mosást csak délután mertem elindítani, s a takarítást is később kezdtem. Viszont a konyhabútorra felkerültek a nagy virágok (mert lesznek ám kicsik is).



Este gondoltam egyet, s zöldbabfőzeléket, na meg rántott sajtot készítettem. Vicces volt. Először a papírtörlő kendő gyulladt ki. Majd a sajt megrepedt hosszában, így darabokra esett. Persze mondhatnám, hogy sajtfalatkákat szerettem volna készíteni, de ez nem lenne igaz. A végére összeszedtem magam, hiszen az Uraknak csak nem adhatok darabokat. Az íze azért jó lett.


Mondhatnám, hogy sajnálom, hogy vége ennek a napnak, de ez sem lenne igaz. Lehet az egész hetem ilyen lesz???

Újabb csere
2011. jan. 24. 23:49
Kezdem tényleg azt érezni, hogy ennek a lakás felújításnak sosem lesz vége. Most a fürdő csaptelep adta be az unalmast. Először csak csöpögött. Majd egyszer csak folyt. Persze ezt vasárnap este tette, akkor meg kit is hívajk. Így elzártam a főcsapot, de ekkor megy olyan zajt csapot a vízvezeték, hogy azt hittem leszakadok az alsó szomszédhoz. Így aztán reggel felhívtam a vízszerelőt, aki délután el is jött. Előtte elmentem jól ismert boltba, hogy van-e még rá garancia, mert hát igaz mindenki azt mondta ne vegyek kínait mert az nem javítható. Hát tényleg nem javítható. Ki is néztem egyet, igazán nem tetszik, de elfogadom: magyar termék, 5 év garanciával. Délután jött a szerelő: csap le, én el a Praktikerbe, ráfizetés, és hoztam haza a frissen szerzett csaptelepet. A vevőszolgálatos lány jót mosolygott, hogy ismét lát engem, sőt azt is megállapította, hogy ezen a blokkon 4 darab terméket vettem, s ebből már hármat cserlét, s kíváncsi mi lesz a negyedikkel. Fel is hívta a figyelmemet, hogy egy év garancia van. De, hogy a lúd legyen kövér, hogy legyen hab a tortán, és persze az a bizonyos pont is felkerüljön az I-re, még egyszer visszasétáltunk a Praktikerbe, mert a dísz kütyü ami a falon van a csapnál (biztos van neve) nem volt jó, mert a kedves kínaiak a falból kiálló izén (nem tudom én minek hívják) egy menetet kispóroltak, így ez a dísz nem volt jó rá. Na de minden jó, ha jó a vége. Csak hát én nem tudom, hogy ez-e a vége?
Közben készül a dísz a konyhabútorra, és a gardrób belsejét is megálmodtam: lesz benne 4 fiókos szekrény 2db, lesz benne egy 2 ajtós rész, körbe polcok és 2 db vállfás. Ha ez is meg lesz akkor már csak tavaszra marad az ajtók festése.. Ha minden igaz.

Este egy kis pizzaparty-t tartottunk: csajos este, jó hangulatban.

És Hugók is meg lettek szeretgetve.


Öld meg a galambot!

2011. jan. 21. 20:58

A mesternek húsz tanítványa volt, s az egyiküket jobban szerette. Ez persze mind a tizenkilencet iriggyé tette, amit a mester azon nyomban észlelt. Ezért aztán így szólt többi növendékéhez:
- Ez az egy társatok viselkedésében és felismerésében is előrébb jár nálatok, s ezt én be is bizonyítom nektek!
Másnap, amikor mindannyian együtt voltak, a mester hozott húsz galambot, s így szólt a növendékekhez:
- Vegyen mindenki magához egy-egy galambot! Menjetek olyan helyre, ahol senki sem lát benneteket, ott öljétek meg a madarat, s aztán gyertek vissza!
Fogták hát a galambokat, s mindegyikük elszéledt, elvégezte a dolgát, majd visszatért. Tizenkilencük kezében a galamb teteme lógott, a huszadik, a kedvenc tanítvány azonban elevenen hozta vissza a madarat.

- Hát te miért nem tekerted ki a galamb nyakát? –kérdezte a mester.
- Mester, azt mondtad, olyan helyet keressünk, ahol senki sem lát minket. De én bárhova rejteztem is, Isten szeme mégis látott mindent!
A mester akkor így szólt a többiekhez:
- Ím, lássátok, milyen az Ő nagysága!
És a többiek mind bocsánatért esedeztek


Géniusz az alkimista
 
2011. jan. 18. 18:21
Sajnálom, hogy a jó magyar filmek olyan kevés lehetőséget kapnak. Valamelyik nap teljesen véletlenül (bár véletlenek nincsenek) este 10 után kapcsolgattuk a tv-t. Nem néztük csak nyomogattuk a gombokat, s az M1-en belefutottunk egy rövid párbeszédes jelentbe. Láthatóan magyar modern film volt. Nosza meg is néztem a neten mi lehetett: Géniusz. Mivel érdekesnek tartottam így meg is szereztem. S nem kellett csalódnom. Számomra jó pár ismeretlen színész játszott benne. Szerintem a történet tuti, a film eseménye tuti és a rendezés is tuti. Tény és való, hogy ezt a történetet megelőzte a Da Vinci kód ne meg a Vidoq, de akkor is: ez a mi filmünk. S jó. Tetszett ahogy bonyolódtak a szálak, ahogy egyre jobban kellett figyelni ki kivel van. Az alkímiaamúgy is varázslatossá teszi a hangulatot. S a legjobb benne az önkritika, amikor épp az egyik főhős közli, hogy őt nem érdekli az alkímia, csak annyit akar tudni ki ölte meg az apját, nem akar ő egy Tom Hankses filmben részt venni. Szóval ismét l kell ismerni: tudnak a filmeseink. Miközben olvasgattam a kritikákat egy újabb filmre leltem, melynek címe az Átok. Vajon ez milyen lesz? 


Csendes elme -- új évi mottó fogadalmak nélkül

2011. jan. 17. 18:11

Azt mondjátok, hogy az elme nyugalma és a szív békéje elengedhetetlen. Valóban így volna? Vagy ez csak elmélet? Mert olyan zavartak vagyunk, szétszórtak hogy nyugalomra vágyunk és békére - pedig az csak menekülés. Nem szükségszerűség; menekülés. Ha belátjuk a szükségességét, ha meggyőzzük magunkat róla, hogy csak ez az igazán fontos - akkor megkérdezzük, hogyan érhetjük el? Kell-e módszer, ha látjuk, hogy valami elengedhetetlen.?
A módszer időbe tart, ugye? Ha nem most, akkor majd végül - holnap vagy tíz év múlva - nyugodt leszek. Ami azt jelenti, hogy nem látjátok a nyugalom szükségességét. És így a hogyan is csak eltereli a figyelmeteket; a módszer a halogatás eszköze lesz, amivel mindig arrébb toljátok a nyugalom elengedhetetlenségét. Azért meditáltok egyfolytában, azért találjátok ki ezt a sznob, hamis önuralmat, hogy majd megszerezzétek az elme nyugalmát, és megtanuljatok jó pár módszert arra, hogy kellően fegyelmezzétek magatokat ahhoz, hogy végül elérjétek a nyugalmat. Ami azt jelenti, hogy nem látjátok be a szükségét, a közvetlen szükségét a nyugodt elmének. Ha majd meglátjátok akkor nem kérdezősködtök a módszer felől. Ha rájöttök, milyen fontos a csendes elme, az elmétek lecsendesül.

J. Krishnamurti


Kriszta fordítása -- közös magyarosítás

2011. jan. 16. 20:18

Vegetáriánus konyha
A Hare Krisna közösség Magyarországon többet tesz a rászorulókért, mint az állam
Ha a Hare Krisna vallási közösség kopasz fejű férfijai és a hullámzó, színes kendőbe öltözött női a sétálóutcán táncolnak, egyfolytában a monoton mantrákat énekelve, érdeklődő pillantások szegeződnek rájuk, gyakran kinevetik őket és csak kevesek tudják bohókésként nyilvántartott fellépésük okait. Magyarországon a Food for Life nemzetközi vegetáriánus non-profit élelmiszersegély-szervezet jelentős segítséget nyújt a rászoruló emberek utcán történő ellátásához.
Budapest egész területén mindenhol jelen vannak a hajléktalanok: az aluljárókban, a kirakatok előtt, a parkok padjain, építési területeken, még sincs központi városi intézmény, ami segítene nekik. Éppen ellenkezőleg, azokat a helyeket, amelyeket a hajléktankok többsége használ, Budapest főpolgármestere, Tarlós István szerint „meg kell tisztítani, hogy biztonságosabbá tegyék őket”. Ezek közé tartozik a Blaha Lujza tér a Rákóczi úton, ahol ezekben a hetekben az emberek közti segítség és szolidaritás jelenléte megnő. Az emberek méteres hosszúságú sorokban állnak, hogy a naponta egyszeri meleg ételüket elhozhassák, nagyszámú jelenlétük miatt csak elképzelésünk van arról, mennyi lehet Budapesten a hajléktalanok tényleges száma. Amilyen gyorsan az embertömeg keletkezik, olyan gyorsan fel is oszlik, és nem feltétlenül hazafelé indulnak, hanem egy helyet keresnek, ahol a hideget könnyebben átvészelhetik.
Segítség kulturális határok nélkül
Ők a magán jótékonysági szervezetek segítségére vannak utalva, az olyan tiszteletbeli segítőkre, mint például a karitativ.hu dolgozóira, akik kisteherautóikkal, fehér pólójukban ételt osztanak nekik, hasonlóan más karitatív szervezetekkel, például a Vöröskereszttel a vagy Máltai Szeretetszolgálattal. Az ide tartozó honlapok meglátogatása nem csak hagyományosan a szervezetek bemutatást szolgálja, hanem a Hare Krisna Food for Life, a világ legnagyobb vegetáriánus non-profit élelmiszer segélyszervezetének interneten való megjelenését, ami a világ több mint 60 országában ingyenes étkezésekről és anyagi segítségről gondoskodik.
A hinduizmusból kialakult Hare Krisna mozgalom a humanitárius szolgálattal felebaráti szereteten alapul és alapelvei az összes élőlény egyenlőségében gyökereznek és a vendégszeretet ősi védikus kultúra gyakorolja. A vegetáriánus étel mindeközben egy békés világot szimbolizál, amely mindenki számára elegendő élelmiszert biztosíthat. 1974-ben, Indiában a Food for Life Mental Health Program és az International Organization for Krishna Consciousness (ISKCON) alapított Food for Life, munkáját szegény indiai iskolások ebédjének főzésével kezdte meg. Mindeközben az önkéntesek száma világszerte már több mint 140 millió fogást tálalt fel ingyenes vegetáriánus étkezések alkalmán. Összesen 150 városban vezették be a szabályozott ételosztást, így naponta 30.000 éhes embert látnak el, így Budapesten is, ahol a szervezet tevékenységét 1999-ben a támogatási lehetőségek használatával gyarapodott.
Kiegészítő tevékenységek karácsonyra és újévre
A hit követői Magyarország legnagyobb problémáját, a szegénységben és a rászoruló polgártársak a hiányos szociális és társadalmi ellátásában látják. Hogy ezt a helyzetet javítsák, a Food for Life alapítvány Magyarországon kb. 200 000 tonna meleg ételt oszt ki évente. Így a hozzátartozó tanácsadó helyek Óbudán, egy szociális központban hétfőtől péntekig naponta maximum 300 rászoruló kap forró teát, alkalmanként vegetáriánus vacsorát, 400 ember minden vasárnap ingyen ebédet, ami különösen a családoknak nyújt nagy segítséget, akik az így spórolt pénzt másra tudják fordítani.
Az ételek elkészítésénél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hús elhagyásával is tápláló fogásokat kínáljanak, például egytálételeket, mindenekelőtt hüvelyeseket vagy indiai curryt melyet néha friss gyümölccsel, édességgel vagy joghurttal egészítenek ki. A jótékonysági szervezet az élethelyzet megkönnyítő munkájáért a 3. kerületben októberben a kerületi vezetőségtől a Fischer Ágostonról elnevezett Óbudai Szociális díjat kapta kiemelkedő teljesítményéért.
Emellett az állandó program mellett a Food for Life további időszakonként megrendezett segítő programokat kínál, például a téli krízis-menedzsment keretein belül a Blaha Lujza téren, ahol együttműködésben további 17 szociális szervezettel novembertől áprilisig ételosztást tartanak. Karácsony környékén a segítséget kérők száma 1000 fő fölé emelkedik, ők itt kapják meg sokszor egyetlen karácsonyi ajándékukat a Food for Life-tól; a meleg étel mellett sürgős ellátásként csomagokat is kapnak, benne élelmiszerekkel, például kenyérrel és tésztával, továbbá ruhákkal, higiéniai szerekkel és újságokkal. Január elsején újévi lencsét kapnak.
Egyre több család és nyugdíjas van a rászorulók között
A Food for Life szerint a rászoruló emberek összetétele megváltozott az utóbbi években, így a kb. 30% hajléktalan mellett egyre több olyan családot, nyugdíjast és munkanélkülit lehet megfigyelni, akik a létminimum szintje alatt kénytelenek élni, és a helyzetük a gazdasági válság óta sokat romlott. Így a szervezet nem csak az explicit rászorulókon, a hajléktalanokon segít, hanem a gyerekes családokon, hallgatókon és fogyatékosokon is. A gyerekek számára egy speciális segélyprogramot alakítottak ki, a szellemileg- és vagy testileg károsult tanulók védelmére, ami magába foglalja a gondoskodást a szükséghajlékról, valamint a célzott élelmiszeradományt a gyermekotthonok és vagyontalan családok számára.
Élelmiszercsomagok a vidéki embereknek
Az ételosztás mellet a Food for Life munkatársai rendezvényeket is szerveznek, például a nyári fesztiválok, amelyeknek nem csak az anyagi ellátás a célja, sokkal inkább egy ritka lehetőség megteremtése, aminek középpontjában az találkozás és szórakozás áll ételkóstolóval, mely feledteti a gondokat. Ezen kívül a vallási mozgalom számtalan kulturális- és ifjúsági fesztiválon van jelen, ahol a szociális munkások és pszichológusok különböző problémákkal küzdő fiatalokat és drogfüggőket látnak el tanácsokkal. A krisnások különböző programokkal képviselik magukat Budapesten, az évente megrendezésre kerülő Sziget Fesztiválon.
A Krisna hívők nem csak a városokban vannak jelen, hanem Magyarország szegényebb vidéki régióiban is, mindenekelőtt Kecskeméten, Pécsen, Miskolcon és Ózdon. A rászorulóknak, akiknek a közlekedési körülmények miatt nincs lehetőségük naponta egy segélyállomást sem meglátogatni, más civil szervezetekkel összefogva meleg étkeztetés mellett évente tartós élelmiszercsomagok ezreit osztják ki, melyekben konzervek, rizs és burgonya található. A vörösiszap-katasztrófa érintette falvak (Kolontár és Devecser) lakóit élelmiszerrel segítette ki a szervezet a kormány külön kérésére.
Alternatív életközösség a Krisna-Völgyben
Non-profit vállalatként a Food for Life a pénz- és természetbeni adományokat fogad. Az egyéni adományozók nyomon követhetik adományaikat: 1000 forint (kb. 3,60 Euro) egy személy egy heti ebédjére elegendő, 250 000 forint (kb. 900 Euro) egy heti összköltsége a Blaha Lujza téri ételosztásnak. A karácsonyi programok alkalmával élelmiszerek mellett főként ruhákat, higiéniai cikkeket és C vitamint osztanak. Ezen kívül a december 18. és 27. közötti időszakra önkénteseket keresnek, akik csomagokat állítanak össze, továbbá segítenek az étkezések előkészítésében és lebonyolításában.
A budapesti Food for Life a 2006-ban épült Hare Krisna templom épületében, Óbudán található. Szintén itt található a budapesti Hare Krisna közösség központja, ahol az érdeklődőknek lehetősége van kapcsolatok kialakítására, például kipróbálhatják az indiai konyhát és indiai termékeket vásárolhatnak. A Balatontól 30 kilométerre, délre, Budapesttől kb. 2 órányira található az úgynevezett Krisna-Völgy, ami egy a természetbe beágyazódott ökofalu 150 lakóval, akik ökológiai szükségleteikről amennyire tehetik, maguk gondoskodnak, a Krisna templom mellett többek között egy iskola, egy biokertészet, egy tejgazdaság és egy méhészet is található itt. Az látogatók naponta 10 és 17 óra között idegenvezetővel megtekinthetik a 260 hektáros területet, ahol egy panzió is van a több napig maradóknak. Ezen kívül minden év júliusában megrendezésre kerül a Krisna-völgyi búcsú, a térség 3 napos fesztiválja.
Pester Lloyd, 2010. 12. 16.
Luisa Stock

Lopott pillanatok

2011. jan. 16. 19:17
Érdekes az élet. Úgy alakult, hogy mégis együtt tudok még lenni párommal, így a hétvégét a családjánál Dunakeszin töltöttük. Olyan utókarácsony, mivel az ajándékainkat most kaptuk meg. Kaptam gyertyát, meg csoki és egy tuti jó narancssárga plédet. Ja és páromtól még karácsonykor a Srimad Bhagavatam 10. énekének második kötetét (1000 db van Magyarországon) és karácsony után egy héttel pedig egy szuper pulzusmérő órát. Szóval ideje lenni használni már a taposó gépet és a szobakerékpárt is. Még jó hogy nem tettem újévi fogadalmat. Szóval kollegámmal mentem Budapestre. Betértem az Ikea-ba és vettem egy-két apróságot. A legnagyobb egy szennyes tartó volt, ami összecsukható. Így felcuccolva érkeztem Dunakeszire, ahol várt az ebéd (úgy ahogy a nagy könyvben meg van írva), majd a családlátogatás következett, hiszen párom elvált szülők gyermeke így ugye mindenből kettő van. Másnap megejtettük a könnyes búcsút s irány Debrecen. Leszálláskor vissza kellett rohannom, mert a szennyes tartót sikeresen otthagytam. De semmi pánik: hazahoztam. Itthon üres volt a lakás, hiszen barátnőm is otthon töltötte a hétvégét.
És egy alkotás párom unokaöccsétől:

Ismét pár nélkül

2011. jan. 12. 19:35
Ismét eljött az az idő melyet egyedül kell töltenem. Bár nem örülök neki, hogy párom ismét külföldön dolgozik, de el kell tudnom fogadni. Már másodjára vagyok kénytelen ezt átélni. Nem olyan jó buli. Ami vígasztal, hogy most bhakták közt lesz Németországban. Egy ún yoga expo-n főznek ételeket. Négy hétvégi program lesz: Berlin, München Zürich és Köln.  Egy ideig tervben volt, hogy én is megyek. El is kezdtem intézni a fizetés nélküli szabadságomat, de nekem az egész túl képlékenynek tűnt, így lefújtam. Párom nem. Szóval egyedül leszek, de nem teljesen, ugyanis barátnőm erre az időre hozzám költözött: mégis csak jobb, mint egy kolesz. Persze lehet közben párom is hazajön, mert kétszer lesz egy-egy hét szünetük.

Pénteki Visnu meditáció

2011. jan. 7. 19:24
Egyre többen járnak a templomba péntek esténként:
Minden pénteken 17:30-tól a Visnu Mantra Est keretein belül meditációs bhajana, éneklés, tradícionális indiai zenék és fergeteges kirtan részesei lehetünk! A programot vegetáriánus vacsorával zárjuk ”  



Szilveszteri japa maraton

2011. jan. 1. 19:22
Másik kedvenc ünnepem a Szilveszter. Igazából egy szilveszteri bulit tudok felidézni: 15 éves voltam és jó volt nagyon. De az újév már nem. S nem a buli utáni másnapos hangulat, hanem a hír hogy egy barátunk aki nem volt egy kiegyensúlyozott ember, öngyilkos lett. Akkor még azt hittem ez a világ vége, s ennél rosszabb nem történhet. Felfoghatatlan volt az egész. Aztán ez az évek során feledésbe merült, talán mert közben nem egyedi eset lett baráti körömben, legyen az akár munkahelyi barátság, vagy épp főiskola tanulói barátság. Szóval a halál mindenhol jelen van, és sajnos nem az úgymond szép békés formában, hanem vadabbnál vadabb esetek fordultak elő kicsiny ismerősi körömben. Persze az ember nem fásulhat bele ezekbe, de nyomot hagy mindegyik eset. Szóval a lényeg, hogy nem tudok önfeledten szórakozni egy mondva csinált év végi napon, s nem is értem miért kell örülni, hogy egy valaminek vége van, s jön egy újabb. Hiszen csak becsapjunk magunkat, mert semmi új nem jön, hanem folytatódik minden. Így nem terveztem semmi különlegeset. Tervbe vettük az ingyenes Tankcsapda koncertet a főtéren, persze azzal a kikötéssel, ha nem lesz hideg. Hideg lett. Így reggel fél 5-re a templomba mentem, mert hát ekadasi, meg szilveszter így a templomban is programot szervezetek. Első lépése a mangala arati volt, majd pedig jött a japa maraton: ki ki kedvére. Én 32 kört japáztam le, szinte egy helyben (persze néha felálltam). Most is mint máskor a második 16 kör volt számomra az igazi japa. Na Krsna nem jelent meg, de nem néztem közben az órámat, nem kellett nagy erőfeszítést tennem arra, hogy elkalandozott gondolataimat visszatérítsem. Ahogy végeztem a 32-dik körrel hazajöttem. A többiek bent főztek (krumplit sütöttek) majd a Krsna 3D rajzfilmet nézték (köszönet Acyata prabhunak Egerben a feliratért) a mi tv-nken. Mi pedig csendesen pihentünk itthon. A Csapda nem lehetett hangos mert ide hozzánk nem hallatszódott el. Persze másnap olvashattam hány ezren voltak, így nem csak a hideg miatt nem bántam meg, hogy nem mentünk.  

Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...