2019. november 12., kedd

Liliputi Hollywoodi, mert egy f@sz vagyok


Bevallom rég nem rohanok már a Mol kutakhoz, ha hallom hogy a Tankcsapda új lemeze megjelent. Utoljára akkor vettem meg lelkesen, amikor visszamenőleg kiadták az összes albumot. És igen megvettem mindet, mert úgy éreztem kijár ez a fajta tisztelet a sok kazetta (igen még kazetta) és cd másolása után. A tiszteletről még beszélek..

Szóval teltek a napok és bár közelemben épp van egy benzinkút de mégsem szántam rá magam. Aztán eljött a pillanat és beléptem és megvettem. Már nem 990, hanem 1290. Sebaj belefér, mert a tiszteletet megadom, csak nem töltöm már le ha ennyire olcsó. (egy nutellával kevesebb jut belém).

Megláttam a borítót és gyermekkorom kártyanaptárjai jutottak eszembe, mert igen nekem még volt olyan gyűjteményem, és az ilyesmi jajj de sokat ért akkor. Ha erre dől akkor egy kép, ha arra dől akkor másik. A képet nem elemezném, elég legyen annyi, hogy nem az én stílusom. Maradok a bakancsos metál zene „rajongó”.

És amikor azt hiszed, hogy nincs lejjebb (pedig mindig van) kibontod a cd-t és van benne egy poszter. Nézem nem értem, majd megfordítom és látom, hogy mégis van lejjebb. Jól van sebaj, van akinek tetszik van akinek meg nem. Pechemre én vagyok a nem.

És akkor jó ebédhez szól a nóta keretében, gondoltam főzéshez nagyszerű lesz. És elindítom. Az első két számot már hallottam. Próbálok a szövegre figyelni. De csak a kényszer rímek maradnak meg. Végighallgatom. Ennyi? Mondjuk ebből ennyi épp elég. De mielőtt véleményt alkotnék, gondoltam még egyszer végig hallgatom. Mazochista lelkületű vagyok (a vízhólyagot is kiszúrom, ha épp díszíti lábamat). Most sem maradt meg bennem, semmi magasztos gondolat, amire megvilágosodnék: öreg vagyok és világos.

Gondoltam az elemzésemhez előszedem a szövegkönyvet. Meglepődtem: nincs a tokban. Sebaj a google mindent is tud.

És itt nem kell egyet érteni velem, de gyors elemzés. Rohadtul lerágott csont a mások fikázása, hogy közösségi oldalakon posztol. Mert mind ezt tesszük, csak azt hisszük, hogy mi értelmes és leginkább érdekfeszítő, sőt vicces dolgokat osztunk meg. De ugye van akinek tetszik, van akinek meg nem. Épp úgy ahogy a második szám is sokakat megoszt, de erre a bejegyzés végén térnék ki. 

Megölni engem..csupa Tankcsapda téma: repülőgép, égbolt, csizma, csizma orra, részegen.. Jól van kell ez a mai fiatalságnak, mert a régire ki emlékszik már (mondjuk én igen, és kérem itt tegye fel a kezét aki még emlékszik a csizmámon vastag a por-ra).

A gyűlölet a régi..itt van egy pont ahol szinte megmagyarázhatatlan okból kifolyólag bevadulnak a fiúk. Ami akár jó is lehetne, ha utána nem jönne a tingli-tangli, na meg az egyetlen fiát feláldozó Istenre való utalás. Jó-jó, nem olyan rossz ez, volt már jobb.

Ülj le mellém.. Volt idő amikor valamit mondott, most nem annyira. Baj ha itt megjegyzem hogy csak szavakra keresek és a mindet tudó google barátunk is bizony egy másik számot dobott fel elsőnek?! De erről nem beszélek..a múlt az múlt. Itt most évekről évre, napról napra, nem meg gitár is a dob meg az ének van főszerepben. Nekem rémlik egy-két hasonló dal, ahol köszönjük a doktoroknak..jajj bocsánat a fránya don’t forget agyamba bele már.. És a dal refrénje a mindenhol jó, de a legjobb..szinte újként hat. Még soha senki nem használta így ezen szavakat.

Pattanások és szemüvegek.. erről inkább nem beszélnék..vagy de: ha fekete a hajad, és fehér a bőröd: ne hallgasd meg! Ha Emma vagy akkor se.

Liliput Hollywood..a címadó dal. Erről semmi, de semmi nem ugrik be. Nem tudom eldönteni, hogy ezt most pozitívan éljem-e meg vagy épp ne. Mindegy. Végre a memóriám cserben hagy, a Tisza meg bármikor jöhet.

Amit a vér kíván..itt már nem gond a fekete haj és a fehér bőr. Hajrá Emmák! Előre!

Hívjuk inkább úgy.. csak annyit mondok, hogy tényleg örökké tart. És akkor keress az emlékeid között!

Nincsenek szavak..A záró dalról nem beszélek. Tiszteletben tartom az érzéseket, az embereket, a történéseket. Mert szóról szóra igaz minden egyes szava. És igen:  nem minden vicc, nem minden játék! Főleg nem mások vagy épp a saját életed!

Zárszóként: megírtam ezt a szösszenetet, nem kell velem egyet érteni, sem ellene menni. Kicsit sem objektív, sőt tele van szubjektív töltettel, mert úgy érzem meg lettem szólítva a második dalban:

„ a sok f@sz meg elemez, hogy milyen a lemez, és ugat csak, hogy micsoda celeb ez, hazulról ki se lép, és mégis azt hiszi magáról mindent tud”

Nos! Igen megtehetem és hogy miért? Talán mert a sok f@sz miatt vagytok ott ahol most. Nélkülünk még mindig egy garázsban nyomnátok a koszos punkot (de jó lenne) és a kazettám egyik oldalán ti lennétek, a másikon pedig a Sex Action. Így viszont bekerültök a tv-m alá a polcra, és talán havonta egyszer letörlöm rólatok a port..vagy mégsem, mert ha lenne csizmám azon vastagon állna a por..de bakancsom van, amit tisztelek annyira, hogy ápolom, mert kimozdulok hazulról ha van miért!

Szevasz Öcsém!



Beszéljünk a franciákról: az első nap

Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...