2015. szeptember 22., kedd

Vasárnapi Víkend

Sokaknak fenntartásai vannak a magyar filmekkel kapcsolatban. Egyfelől megértem, mert én is csalódtam már, másfelől meg nem is értem. Ugyan jelentkezzen már az aki soha nem csalódott még a made by USA filmekben? Vagy tegye már fel a kezét az, aki minden francia filmet imád? Szóval azért ezen illik elgondolkozni. Persze biztos van aki épp úgy elvből nem néz amerikai filmeket, mint ahogy van aki ha meghallja, hogy magyar  film már be is fogja fülét és lehunyja két szemét, akár Balázs. Na de előítélet ide-vagy oda, számomra Simon Kornél neve azért érdekessé tette az alkotást, a műfaja pedig még vonzóvá is. Biztos létezik már más magyar thriller, de én még nem találkoztam vele. Azon, hogy összesen hárman voltunk a moziban meg sem lepődtem: vasárnap délután volt, na meg magyar film ugye. Az elején nem igazán tudtam hova tenni a filmet. Volt egy pillanat, amikor azt hittem, hogy az egész film egy erdőben játszódik majd három szereplővel. (láttam már hasonlót, nem volt az sem rossz). De aztán kialakult. Igazi thriller, bár aki sok hasonlót néz, szerintem a felénél rájön, hogy ki is a ludas a történetben. És a csattanó is megvolt, igaz számomra nem meglepő, de azért fordulatnak fordulat volt. Nem az az igazán véres film, ami nem is hiszem hogy olyan nagy baj. A történetről nem mesélek el semmit sem, hátha valaki hisz nekem és érdemesnek tartja arra hogy megnézze. De azért a végén az indiai jelenetet nem értettem. Vagyis de: gondolom maradt pénz a forgatásról, és hát ki ne szeretne Indiába eljutni egyszer, főleg nem a saját költségén?! Én ezt igazán megértem..