Valami történik, változás van.
Vannak időszakok, amikor többen kelnek útra a környezetemben és még az egyikből
fel sem eszmélek, addigra jön az újabb hír. Igen mind lelkek vagyunk, igen a
test elfárad és megpihen, a lélek pedig tovább száll. Igen feladatunk a lelket
látni mindenkiben, és nem bánkódni távozása felett. Igen feladatunk még az élő
testben az általunk jó útra terelni saját ütemében, nem erőltetve, nem
megfojtva épp csak kicsit tologatva, de leginkább támogatva. A test
elhagyásakor van még egy-két dolog amit megtehetünk, de aztán el kell
engednünk. Lehet sírni és lehet fájdalmat érezni, és ennek múlnia kell.
Hinni
kell a jóban, az új lehetőségben, hinni kell a lélek örökösségében,
halhatatlanságában és vándorlásában, mert csak ennek van értelme semmi másnak.
