2012. szeptember 1., szombat

Mindenkinek a maga szintjén...


Szerda este Madhavananda prabhu előadását hallgattam a központban. Hoztak pár könyvet és pár füzetecskét. Már érkezésemkor kiszúrtam egy Jagannatha-os könyvecskét. Az előadás végén kezembe is vettem. Örömmel vettem, hogy nem nehéz a nyelvezete (angol nyelvű) így eldöntöttem: ez kell nekem. A mataji mondta is hogy 250 Ft. Én egy ezrest szántam rá. A mataji szeretett volna visszaadni, vagy még más kis füzetecskét is mellékelni. De én kitartottam: csak ez kell és egy ezresért. Rám hagyta, lehet közben furcsának tartott. Az előadástól feldobódva gyalogoltam haza, mikor a földön feltűnt valami. Hát az a valami egy felbontatlan túró rudi volt. Nem voltam rest és felvettem. Majd rádöbbentem, hogy az Úr Jagannatha szereti a legjobban az édességet a világon. Biztos nem véletlen hogy egy rudiban találom meg.. Lehet őrültnek nevezni, de a lényeg: járjunk nyitott szemmel a világban.