2013. december 28., szombat

Olvasni a sorok közt

Nem szoktam visszaolvasni a blogomat de abban biztos vagyok hogy szilveszterhez közeledvén megírom, hogy nem hiszem az újévi fogadalmakban, sőt az új év új kezdetekben sem. No most sem a kötelező újévi fogadalom váltotta ki belőlem az elhatározásomat, hanem az hogy egyszerűen belefáradtam az értelmezésekbe. Szóval december 28-tól egyszerűen nem vagyok hajlandó a sorok közt olvasni, nem vagyok hajlandó kitalálni, hogy ki mit gondol annak ellenére, hogy mit ír és mit mond. Mi nők hajalmosak vagyunk mindent túlanalizálni, beleképzelni vagy és kevesebbet képzelni. Igen ez a mi hibánk elismerem. S hogy mi a férfiak hibája? Egyszerűen, hogy képtelenek a nyílt, őszinte kommunikációra (tisztelet a kivételnek), főleg ha valami érzelmi szint rezeg meg bennük. Próbálják elnyomni, palástolni, csak sejtetni, vagy épp elhallgatni, vagy akár eltúlozni vagy lekicsinyíteni. A lényeg, hogy a valóságot nem elárulni, mert akkor védtelenné vállnak. Mi nők meg mindig mindent próbálunk megmagyarázni és kimagyarázni, mert nem akarjuk elhinni, hogy az ellenkező nemhez tartozók ennyire egyszerűek lennének, pedig de. Hiába gondoljuk, hogy létezik szürke, a valóságban minden vagy fekete vagy fehér, vagy igen vagy nem, a többi mind az elme szüleménye, hogy ne szembesüljünk a valósággal. Szóval mindent összegezve, mától a nem tudom, a talán, a mindegy, a rád bízom, a te tudod, az úgy csinálod ahogy akarod, a majd lesz valahogy, a majd alakul válaszokat nem vagyok hajlandó figyelembe venni, és ki találni, hogy a másik fél mit és hogyan is akarja valójában. Egyszerű kommunikációt szeretnék, egyértelmű lépsekkel, tettekkel. Mert ha a fent említett válaszok hatására döntünk és teszünk vagy így vagy úgy akkor egyszerűen megkapjuk a de hát én nem így gondoltam, nem így akartam, nem így értettem szemrehányásokat. No honnan is kellene tudnom, hogy a teremtés koronái mint is gondolnak, akarnak. Mondd el és nem lesz félreértés! Vagy ne mondd el, de akkor vállald a következményét és ne visszakozz, ne hisztizz, mert ugyebár néma gyereknek anyja sem (nem hogy a párja) érti a szavát. Elfáradtam értelmezni, kitalálni mert mától minden fekete vagy fehér és egyszerűen igen vagy nem. Mert az idő vészesen fogy…