Ismét túléltünk egy világvégét.
Előtte utána és közben is dolgoztam. A magunk módján elpoénkodtunk, hogy na
akkor most moszkvai idő szerint, az mikor is van? Aztán tettük a dolgunkat. Közben el-el
gondolkoztam, vajon hányan költöztek a föld alá, vajon hányan vásároltam be
mindenből. Vajon akik bunkert építettek éveken keresztül, azok megtudják-e
valaha hogy nem jött el a világ vége? Vajon szól-e nekik valaki? S akik szentül
hitték, hogy kész vége mindennek, most vajon milyen álelmélettel jönnek elő.
Azzal hogy valójában már egy másik világban ébredtünk? Elméletek mindig lesznek,
s mi magunk dönthetjük el mit hiszünk és mit nem. Csak közben ne felejtünk el
élni, éljük meg valóságunkat, ne rettegjünk. Nekünk embereknek hihetetlen, hogy
mindig félnünk kell valamitől. Most túléltük a maya-k által megjósolt ( kétlem
hogy ezt jósolták volna) világvégét. Mi lesz az újabb para oka? Kíváncsian
várom.
2012. december 22., szombat
Beszéljünk a franciákról: az első nap
Ohh hát oda nem menj, csalódás, koszos, büdös, és nem kedvesek. Még angolul sem beszélnek. Jó, de ott van Mr. Morrison, és hát bakancslistám...

-
Réges-rég, a Treta-yugában élt egy hatalmas király, akit Indradyumnának hívtak. Gazdagsága felbecsülhetetlen mértéket öltött, mindene me...
-
Nem véletlenül nem írtam jó ideje, de van ami mellett már nem mehetek el billentyűzet nélkül. Először is szeretném az elején leszögezni, h...
-
Hajnali 3:30 émelyítő füst. Valami ég. Nem, ez a tegnap délutáni nád, ami órákig égett. Várjuk az esőt, az életet adó vizet, mint a Messiást...