Azt hiszem 13 évesen hallottam
először Tankcsapdát. Valami másolt, rossz minőségű kazettán. Tetszett, igazán
tetszett. Aztán múltak az évek és emlékszem az első két albumot még mindig
kazettán, de kiadták újra. Még mindig csörgős csattogós minőségben, de nem
bántuk. Viszont az első koncertet (kövezzetek meg) nem tudom felidézni. Sokra
emlékszem, de az elsőre nem. Biztos a szegedi IH-ban lehetett, vagy ki tudja. Igazából mindegy is. Nagyjából nyomon követtem őket, de van egy időszak ami
kiesett. Megjelentek albumok, meghallgattam és nem fogtak meg, így két
hallgatás után visszatértem a régiekhez. A koncerteken is ezeket vártam
rendszerint, sok más társammal együtt. Idővel előtört a digitalizálási mánia és
a rajongók próbálták az első albumokat jobb minőségűvé tenni. Jelzem nem
sikerült, még mindig csörgött és csattogott, maximum könnyebb volt mp3-ba csomagolva hallgatni. Na de eljött 2013 november 9, és most már mindenki
boldogan rohanhat a Mol kutakhoz olcsón megvenni kedvenc albumait. Persze az
első négyre én is beneveztem, s terveim közt szerepel még egy az újabbak közül.
Így hétfőn fájós lábammal elbicegtem a kúthoz, örömmel szorítottam magamhoz
kedvenceimet, majd gondoltam örömömet megosztom a szomszédokkal is. Így egyben
meghallgattam mind a négyet, persze közben előjöttek a régi képek, emlékek,
bulik, haverock és fanta. De jól van ez így, ennek is meg volt akkor az ideje,
és meg van most is. És végre nem csörög-csattog, hanem egyszerűen üvöltve
dübörög..
